A küldeményeket a 2003-ban orosz részvétellel megkötött észak-koreai-iráni katonai egyezmény keretében különböző országok zászlója alatt közlekedő kereskedelmi hajókkal juttatják el a Kaszpi-tenger és az Ománi-öböl partján fekvő iráni kikötőkbe. Az amerikai és nyugati titkosszolgálatok jelentései szerint tavaly és az idén már több, valószínűleg fejlett rakétatechnológiát szállító hajó rakományát rakodták ki éjjel az iráni forradalmi gárda által körbezárt kikötőkben. A szigorú állami cenzúra alatt tartott észak-koreai vagy iráni médiában sem a több milliárd dollár értékű egyezményről, sem az orosz katonai szállítmányokról nem esett szó.
Észak-Korea a szovjet gyártmányú SSN-6 tengeralattjárókról kilőhető Taepo Dong 2 típusú ballisztikus rakátáival már el tudja érni az Egyesült Államok nyugati partvidékét és ennek a szintén szovjet, majd orosz segítséggel kifejlesztett rakéták tovább tökéletesített változatát kapja most az iráni hadsereg.
Az oroszok a több tonna szupertitkos, új összetételű rakétaüzemanyagon kívül az interkontinentális rakéták mozgatására alkalmas szállítóeszközöket, hangárokat, tervrajzokat, műszaki leírásokat, használati utasításokat és komplett radar- és logisztikai felszereléseket is átadtak az irániaknak. Több tucat, a hidegháború éveiből jól ismert, polgári ruhába öltöztetett magasrangú orosz katonatiszt és energetikai szakember dolgozik gazdasági tanácsadóként az iráni sivatagban szigorúan őrzött Natanz-i, Brushehr-i, Arak-i, Kaahan-i, Saghand-i, Ahwaz-i és az Isfahan-i atomkutató telepeken és a teheráni minisztériumokban. A legújabb, a tervek szerint 3-5 éven belül hadrendbe állítandó Shahab 5 kódnevű, nukleáris robbanófejjel is felszerelhető iráni rakéták kifejlesztésében kizárólag orosz szakemberek vesznek részt.
Az Oroszországból érkező katonai és műszaki felszerelés lehetővé teszi az irániaknak, hogy a közel másfél tonna, hagyományos vagy nukleáris robbanóanyagot szállító rakétáik hatósugarát 1300 kilométerről 3500 kilométer távolságra növeljék, és így egy katonai konfliktus esetén könnyen elérhetik nem csak Izrael, hanem Budapest, Bécs, Prága, Róma, Berlin, Párizs vagy Marseilles városát is.
Az állami tulajdonban levő orosz Rosoboronexport fegyverkereskedő cég idén nyáron szerződést kötött az iráni kormánnyal az 1992-ben vásárolt orosz Kilo típusú B-219-es (iráni neve 901 Tareq) az 1993-ban vett B-224-es (902 Noor) és az 1996 novemberében leszállított B-175-ös (903 Yunes) dízel meghajtású tengeralattjárók műszaki felújítására. A szerződés értelmében az orosz katonai szakértők a modernizált iráni tengeralattjárókon teljes fegyverzet-cserét hajtanak végre, és azokat többek között új, 200 kilométer hatótávolságó Club-S jelű rakétákkal is felszerelik. A Club rakéták segítségével az iráni haditengerészet lőtávolságába került a Brit szigetek teljes partvidéke, a NATO államok nyugat- és dél-európai vonala és Izrael Mediterrán-tengeri kikötői és nagyvárosai is.
Az 1990-es években hirtelen felgyorsított iráni katonai programok keretében Oroszország a három tengeralattjárón kívül többek között már leszállított Teheránnak 40 db MIG-29-es vadászgépet, ismeretlen számú MI-17-es támadó helikoptert és S-200-as légvédelmi rakétát, átadta a T-72-es harckocsik és a BMP-2-es könnyű tüzérségi gépjárművek teljes dokumentációját és gyártási jogát.
Valószínű, hogy két héttel ezelőtt az Iránba irányuló orosz katonai támogatás és a rakétaszállítások ügye volt az amerikai külügyminiszter váratlan moszkvai látogatásának hátterében. A kárörvendező nemzetközi balliberális sajtóban totális kudarcnak nevezett tárgyalások során Condoleezza Rice valóban sikertelenül kérte Putyint a szállítások felfüggesztésére és az észak-koreai-iráni egyezmény részleteinek újra tárgyalására. Putyin attól tartván, hogy az orosz katonai segítség valódi nagyságára fény derül, elutasította azt is, hogy a hivatalos iráni álláspont értelmében békés villamosenergiai célokra épülő erőműveket az IAEA (International Atomic Energy Agency, az ENSZ atomenergiaügyi szervezete) szakemberei átvizsgálják.
A közel-keleti országok közül jelenleg csak Izraelnek vannak atomfegyverei. A zsidó állam soha nem erősítette meg, de nem is cáfolta az amerikai kormányok évtizedes katonai és tudományos segítségével telepített és azóta is folyamatosan korszerűsített atomarzenáljának létét. Izrael féltékenyen őrzi és mindenáron szeretné fenntartani Közel-Keleten a nukleáris egyeduralkodó szerepét, ezért idén márciusban Saron miniszterelnök a nyilvánosság előtt is kijelentette, hogy hozzájárult az épülő iráni atomerőművek elleni izraeli légitámadás terveinek kidolgozásához.
A kiszivárgott részletek szerint a legveszélyesebbnek tartott Natanz-i urándúsító telepet először F-15 vadászgépekről ledobott bunkermegsemmisítő bombákkal támadják meg, majd a Shaldag szuperkommandó tagjai a még álló épületeket robbantják fel és az életben maradt személyzetet teszik ártalmatlanná. Ha jelenleg az EU részvételével a teheráni kormánnyal folyó tárgyalások nem vezetnének eredményre, akkor végszükség esetén egy Irán elleni „megelőző” amerikai katonai csapás terveit a Bush kormány is fontolóra veheti, habár hivatalosan ennek megerősítésére Washingtonban eddig még nem került sor. 1981 június 7.-én az iraki Osirakban francia segítséggel épülő atomreaktort a két hullámban támadó izraeli vadászgépek teljesen használhatatlanná bombázták.
Független nemzetközi szakértők véleménye szerint Izraelnek 5 évvel ezelőtt háromszáz, földről, levegőből és hadihajóról indítható, kis- és középhatótávolságú nukleáris robbanófejjel felszerelt rakétája és több mint kétszáz, a Hirosimára vagy Nagaszakira ledobott bombánál sokkal nagyobb pusztítóerejű atombombája volt. Az amerikai gyártmányú, Dolphin típusú izraeli tengeralattjárók mindegyikén 24 db, az amerikai haditengerészetnél is hadrendbe állított, nukleáris robbanófejjel ellátott Harpoon cirkálórakéta található.
Izrael a ránehezedő nemzetközi nyomás és a széleskörű felháborodás ellenére mai napig nem írta alá az atomfegyverek használatát tiltó NPT (Non-Proliferation Treaty) atomsorompó egyezményt.
Forrás: The Telegraph, The Sunday Times, Sydney Morning Herald, Kommersant
vívás
Olimpiai bajnokveréssel elképesztő magyar siker született a vívó-világbajnokságon
