Állítólag Antonioni felesége azt mondta Tchal Gadjieff producernek, aki az olasz rendező Túl a felhőkön című filmjének producere is volt, Antonioni mindig szeretett volna egy erotikus filmet készíteni. Ezen kicsit gondolkodott a producer, emésztgette, majd kiötlötte: egy olyan trilógiát kellene készíteni, amelynek egyik részét az olasz nagymester, a másik két felvonást pedig olyan fiatal rendezők készítsék, akikre Antonioni nagy hatással volt. A választás végül Steven Soderbergh-re (Szex, hazugság, videó, Kafka, Traffic, Erin Brokovich – Zűrös természet, Ocean’s Eleven, Solaris) és Wong Kar Wai (Csungking Expressz, Bukott angyalkák, Édes2kettes, Szerelemre hangolva, 2046).
Antonioni: A dolgok veszélyes fonala
Az idős olasz rendező filmje egy olyan szerelemről szól, amelyben a vágy még régen kihűlt. A negyvenes éveiben járó pár egymás mellett bolyong, de mintha fényévekre lennének egymástól, kommunikálni is képtelen már szinte egymással, vagy elbeszélnek egymás mellett, vagy hamarosan vitába torkollik minden párbeszédük. Kihalt tengerpart, nyár végi melankólia, elmúlás. Hiába a nőn az igencsak áttetsző, lenge felső, a férfiben ez már semmit nem mozgat meg. Inkább belebonyolódik egy egyéjszakás kalandba – itt aztán az idős rendező elkészíthette filmjének erotikusabb részeit –, a vágy kicsit feléled, de ez sem jelent megoldást a férfinak. Mindeközben vágyaival, keserveivel a felesége hattyúdalát járja meztelenül a tengerparton. Teljes elhidegülés és kilátástalanság.
Steven Soderbergh: Egyensúly
Az amerikai rendező filmje meglehetősen más stílusú, mint az olasz nagymesteré, aki ezúttal elveszett a semmi és a női mellek között félúton. Az Egyensúly az 1950-es években „játszódik”, egy pszichológus rendelőjében: egy zaklatott reklámszakember (Robert Downey, Jr.) szeretne választ kapni egy erotikus álmára, a kezelés meglehetősen érdekesen alakul. Miközben a beteg az ágyon meséli álmát – s fejti meg saját talányát – az orvos (Alan Arkin) az ablakban a szomszéd – számunkra láthatatlan – nőt lesi, annak udvarolgat, papírrepülőgépet hajtogat neki… Soderbergh filmje egy erősen szatirikus kis történet, ám igencsak megcsavarva, ahol lassan a helyükre kerülnek a dolgok.
Wong Kar Wai: A kezek
A hongkongi rendező egy fiatal szabó (Chang Chen) és egy kéjhölgy (Gong Li) évtizedeket átívelő különleges kapcsolatának története, amely a három film közül a legkiemelkedőbb fejezet. Egy érzéki, erotikus film úgy, hogy az erotika képileg alig jelenik meg a filmben, de ott van minden félrecsúszott nyakkendőben, mozdulatban, kézlegyintésben. A fiatal szabó készíti a kurtizánnak a ruháit, az első alkalommal a nő ruháján keresztül végigsimítja testén a férfi kezét, hogy tudja, milyen testre készüljenek a ruhák. Majd a kezével a megszeppent férfi nadrágja felé nyúl. Telnek az évek, készülnek a szebbnél-szebb ruhák, ám a kurtizán csillaga már hullóban. Végül egy olcsó hotelban éldegél, egyedül, állandó visszatérő társa a szabó. Csak ő van ott a nő halálos ágyánál is. Egy különleges hangulatú film a beteljesületlen, igaz szerelemről.
(Eros, feliratos film, 90 perc. Rendezte Michelangelo Antonioni, Steven Soderbergh, Wong Kar Wai. Forgalmazza az SPI.)
nándorfehérvári
Déli harangszó és megdicsőülés
