Az MNB lejjebb hozta inflációs várakozásait, az augusztusi inflációs jelentésben ugyanis 2006-ra 1,1 százalékos maginflációt és 1,6 százalékos fogyasztóiár-növekedést jósolt, 2007-re pedig 3,2, illetve 2,9 százalékos emelkedést várt.
Összességében az infláció tartósan alacsony maradhat – vélik a jegybank szakértői. Az áfacsökkentés átmeneti hatása után a maginfláció várhatóan emelkedni fog, ám a korábbinál alacsonyabb mértékben. A maginfláció hosszabb távú emelkedését az okozza, hogy míg az elmúlt időszakban szinte minden makrogazdasági tényező dezinflációs irányba mutatott, a későbbiekben ezek hatása vegyessé válik. A maginflációs trend megfordulását ezen belül elsősorban a történelmi mélyponton álló importált inflációs nyomás fokozatos emelkedése magyarázza, de a már említett magas olajár és a belső kereslet várható élénkülése is a jelenlegi alacsony infláció emelkedését valószínűsíti. Mindazonáltal 2006-ban, elsősorban az áfacsökkentés és egyes elhalasztott hatósági áremelések miatt éves átlagban átmenetileg 1 százalék közelébe süllyedő inflációt vár a jegybank, majd 2007-ben az árnövekedés üteme fokozatosan megközelíti a 3 százalékos inflációs célt, miközben a maginfláció jövőre átmenetileg 1 százalék alá mérséklődik, míg 2007-ben a fogyasztóiár-indexszel megegyező ütemben emelkedik. A felvázolt alappálya alapján az eurórégióhoz viszonyított inflációs különbözet várhatóan mérséklődik. Az árindexekben elsősorban a 2006-os áfacsökkentés okoz ingadozást, az adóváltozások közvetlen hatásától eltekintve stabil marad az infláció, amit a változatlan adótartalmú árindex jövőben várható stabilan 3 százalékhoz közeli értéke mutat. A számszerűsíthető inflációs kockázatok közül rövid távon az olajárak és az importált inflációs trend, míg hosszabb távon a bérek és a keresleti tényezők hatását tartják kulcsfontosságúnak az MNB szakértői.
(napionline)
origo.hu
Szörnyű baleset: több darabra szakadt szét a BMW X5-ös
