Egyoldalú tájékoztatás az ÉS cikksorozatának ügyében?

Nem az Élet és Irodalom főszerkesztőjének nyilatkozata miatt kérte az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a MÚOSZ Etikai Bizottság állásfoglalását, hanem azt a kérdést tette fel, hogy megengedhető-e, hogy egy médium az egyik fél álláspontját közli – áll az OIT Nyilvánosság Klub közleményére küldött válaszában.

A Nyilvánosság Klub közleményt adott ki az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül, amely szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és a MÚOSZ Etikai Bizottsága „támadást intézett a vélemény- és sajtószabadság alkotmányos intézménye ellen”. A közleményben az áll, „hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az MTI kéréssel fordultak a MÚOSZ Etikai Bizottságához, mert szerintük az Élet és Irodalom főszerkesztője sajtónyilatkozatában megtámadta a Legfelsőbb Bíróságot, mint alkotmányos alapintézményt, amikor jogsértőnek találta, hogy az ügyükben született Legfelsőbb Bírósági döntésről a Magyar Nemzet előbb értesült, mint a peres felek. (Ugyanakkor Halák László, a a MÚOSZ etikai bizottságának elnöke az MNO-val azt közölte, az MTI-nek nem volt ilyen kérése, ezzel az OIT fordult hozzájuk.) Ezt követően egy ügyvéd a Népszabadságban a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnökéhez címzett nyílt levelében kérte annak kivizsgálását, ki a felelős a bírósági végzés jogellenes kiszivárogtatásáért. A Legfelsőbb Bíróság és az OIT a mai napig nem válaszolt a sajtóban feltett kérdésekre. Azt viszont sérelmezték, hogy az üggyel kapcsolatos, a választ nem tartalmazó közleményüket a sajtó késve közölte. Lomnici Zoltánnak, az OIT és a Legfelsőbb Bíróság közös elnökének vitatható szerepfelfogásról árulkodik, hogy a nyilvánosan hozzá intézett kérdésfeltevést önmagában támadásnak minősíti és mozgásba hozza a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Bizottságát”.

A véleményszabadság biztosításának érdekében fordult a OIT a MÚOSZ Etikai Bizottságához

A Nyilvánosság Klub az OIT szerint azért juthatott a szerintük téves következtetésre, mert már azt is tévesen idézte, hogy miért fordult az OIT a MÚOSZ Etikai Bizottságához. Ellentétben a Nyilvánosság Klub közleményében írtakkal, az OIT nem az Élet és Irodalom főszerkesztőjének nyilatkozata miatt kérte az Etikai Bizottság állásfoglalását. Az OIT kizárólag azt a kérdést tette fel, hogy vajon megengedhető-e, hogy egy médium az egyik fél álláspontját közli, az erre válaszoló másik fél nyilatkozatát viszont nem – áll az OIT-nek a Nyilvánosság Klub állásfoglalására adott válaszában.

Október 14-én a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) elutasította az ÉS felülvizsgálati kérelmét – tartalmazza az OIT közleménye. Kovács Zoltán ekkor telefonon megkereste – a Németországban hivatalos látogatáson tartózkodó – LB elnököt, és kérte, hogy vizsgálja ki, miként juthatott el a hír a Magyar Nemzethez azelőtt, hogy az érintettek a hivatalos értesítést megkapták volna. A Legfelsőbb Bíróság elnöke még aznap kivizsgáltatta az ügyet. Ennek eredményeként megállapította, hogy sem az LB irodája, sem az LB akkori szóvivője nem adott egyetlen újságírónak sem érdemi felvilágosítást. Erről az ÉS főszerkesztője még aznap telefonon tájékoztatást kapott és nem csupán az OIT elnökétől, hanem a Legfelsőbb Bíróság akkori szóvivőjétől is. Emellett – ellentétben a Nyilvánosság Klub állásfoglalásában írtakkal – a sajtót is tájékoztattuk arról, hogy a vizsgálat milyen eredménnyel zárult.

Az OIT aznapi közleményét az MTI egyáltalán nem, a Népszabadság pedig csak – külön nyomatékos kérésre – később hozta le. Az OIT az október 18-ai ülésén döntött arról, hogy a MÚOSZ Etikai Bizottságához fordul. Ennek oka pedig – éppen a véleményszabadság biztosításának érdekében – az, és kizárólag az volt, hogy választ kapjon arra a kérdésére, helyesen jártak-e el az idézett médiumok akkor, amikor nem, illetve késve közölték az OIT közleményét. Az Etikai Bizottság az OIT kérdésére válaszolva kifejtette: „elengedhetetlennek tartjuk, hogy a különböző véleményeket tartalmazó állítások, nyilatkozatok, közlemények csonkítás nélkül jelenjenek meg, hiszen ez a véleménynyilvánítás szabadsága”.

A Nyilvánosság Klub egy újabb közleményben erre válaszként azt írta: ha azzal a kérdéssel fordult a MÚOSZ-hoz az OIT, hogy „vajon megengedhető-e, hogy egy médium az egyik fél álláspontját közli, az erre válaszoló másik fél nyilatkozatát viszont nem„ akkor ezt kellett volna kérdezni. Ehelyett az Etikai Bizottság állásfoglalásában a következő olvasható: „a kérdés az, hogy Magyarországon, amely az EU tagja, megengedhető-e, hogy egy újság egy alkotmányos alapintézményt támadó nyilatkozatát csorbítatlanul közöljön, miközben megtagadja az abban felvetett kérdésekre adott válasz közlését”.

Halák: Valótlanságokra alapozta állásfoglalását a Nyilvánosság Klub

A Nyilvánosság Klub Ügyvivő Testületének közzétett álláspontja minden bizonnyal a tiszteletre méltó egyesület történetének szégyenfoltja – írja Halák László, a MÚOSZ etikai bizottságának elnöke közelményében. Hozzáteszi: a Nyilvánosság Klub eddig azzal töltött be nagyon fontos szerepet, hogy valóban létező konfliktusokban kiállt a nyilvánosság és a sajtószabadság védelme érdekében. Ezúttal azonban eltért ettől a nemes hagyománytól. Állásfoglalását ugyanis valótlanságokra alapozta.

Nem igaz, hogy az OIT azért fordult a MÚOSZ etikai bizottságához, mert sérelmezte, hogy az Élet és Irodalom főszerkesztője nyilatkozatában jogsértőnek nevezte a Legfelsőbb Bíróság eljárását az ÉS felülvizsgálati kérelmének elbírálását követő tájékoztatásban – írja az elnök közleményében.

Az OIT azt kérte csupán, hogy elvi állásfoglalásban jelentsük ki, mi a követendő eljárás, ha valakinek közlik a véleményét, akkor kötelesség-e a másik fél véleményét is közölni. Erre a Újságírói Etikai Kódex egyértelmű kötelezettséget állapít meg. Az érintett fél véleményét akkor is közölni kell, ha nem helyreigazításra vonatkozik a vélemény. Az etikai bizottság eljárása pontosan olyan volt, mint bármilyen más etikai állásfoglalás kérése ügyében, bennünket bárki „mozgásba hozhat”.