Orbán Viktor hétfői parlamenti felszólalásában amellett, hogy javaslatot tett a villamos energia árának tíz százalékos csökkentésére, azt is kijelentette: az Európai Unió új tagállamai közül Magyarország fizeti a legtöbbet a háztartási villamos energia áráért. – Kétszer annyit fizetünk, mint a balti államok, 40 százalékkal többet, mint a csehek, vagy a lengyel családok, de még az osztrákoknál is tíz százalékkal többet fizetünk – mondta.
A pártelnök adatait rögtön kétségbe is vonták a kormánypártok részéről, Batiz András kormányszóvivő keddi tájékoztatóján egyenesen úgy fogalmazott: Orbán Viktor valószínűleg tévedés áldozata lett, amikor azt állította, hogy Magyarországon drágább a háztartási villamos energia, mint Ausztriában. A kormányszóvivő által bemutatott táblázat szerint az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adatai alapján 100 kWh villamos áram ára egy átlagos fogyasztású háztartásban 2005 januárjában Magyarországon 10,64 euró, míg Ausztriában 14,13 euró volt.
Varga Mihály, a Fidesz szakpolitikusa kedden megismételte Orbán Viktor adatait: az áram kisfogyasztói és háztartási ára együttesen Magyarországon a legmagasabb a környező országokhoz viszonyítva. Az EU egészét tekintve négy országban – Belgiumban, Németországban, Luxemburgban és Olaszországban – magasabb a villamos energia ára, mint a magyar tarifa – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy a Fidesz az Európai Bizottság energiaárakkal foglalkozó hivatalos intézményének elektromos és gázárakra vonatkozó adataira támaszkodott.
Az idézett adatok valóban eltérnek egymástól. A Batiz András által hivatkozott adatsor egyrészt a 2005 január elsejei, még az itthoni áremelés előtti állapotot tükrözi. Ebben az adatsorban Magyarország valóban nem áll olyan rosszul. 100 kilowattóra áram ára (adók nélkül) 8,51 euró, míg Ausztriában 9,6 euró, igaz, nálunk olcsóbb e tekintetben Svédország (8,4 euró), Finnország (7,9 euró), vagy a velünk csatlakozott országok közültöbbek között Lengyelország (7,2 euró) vagy Csehország is (7,29 euró).
Az eurostat honlapjáról letölthető táblázat szerint – amelyikben kedvünkre beállíthatjuk, milyen időszakról akarunk többet megtudni –
a második negyedévet is figyelembe véve viszont valóban az egyik legdrágább országnak számít hazánk – a villamos energia ár tekintetében.
Magyarországon e szerint 100 kilowattóra áram adókkal együtt 11,24 európa került, ezzel messze megelőzzük a cseheket (8,71), a letteket (8,29), a litvánokat (7,18) vagy a lengyeleket (9,35), de a régiek közül a spanyolokat (10,97), a finneket (10,38), sőt, az Egyesült Királyság árait is (9,26). Ezek az árak az átlagos fogyasztásra vonatkoznak (3 500 kWh éves fogyasztás, amelyből 1 300 kWh éjszakai áram.)
Hasonló a sorend – némi eltéréssel – az ennél kisebb vagy nagyobb fogyasztást figyelembe vevő statisztikáknál is.
A Fidesz által hivatkozott újabb táblázat szerint Magyarország az „előkelő” ötödik helyet foglalja el Írországgal együtt a uniós országok között áramdrágaságban. E statisztikában minden újonnan csatlakozott országot magunk mögé utasítunk, de Dániát, Ausztriát vagy Hollandiát is.
Egy biztos: ahány statisztikai adatsor, annyiféle sorrendet kapunk. A listák egyébként igazán akkor érdekesek, ha összevetjük a jövedelmi viszonyokat is.
Ha például a vásárlóerő-indexet, amely az egy főre jutó, európaritáson mért éves jövedelmet jelzi, vesszük figyelembe, akkor a Gfk legutóbbi kimutatása szerint Magyarország az egy főre jutó 583 eurós havi átlagkeresettel nem fért be az általuk vizsgált országok közül az első 20 helyezett közé, vásárlóerő tekintetében pedig még ennél is hátrébb, a 24. helyre szorult. A magyaroknak évente fejenként reálértékben 8096 euró – az összes ország vásárlóerejéből számított átlagnak mindössze 56,5 százaléka jut. (A legmagasabb havi átlagkeresettel büszkélkedő Norvégiában egy fő éves szinten 16 570 eurót költhet el, míg az egyébként alacsonyabb átlagkeresetet felmutató Svájcban jóval magasabb, 19 554 euró ez az öszszeg.)
Ennek fényében kétségtelenül megállapíthatjuk: Magyarországon nagyon drága az elektromos energia ára.
Ezt egyébként a hétfői vehemens parlamenti felszólalásához képest mára „megszelidült” Kóka János, gazdasági miniszter is elismerte. Sőt, odáig jutott, hogy kijelentette: az ellenzékkel közös nevezőn vannak abban, hogy a kormány a lehető legtöbb jogállami eszközzel igyekezzen akadályozni az energia árának növekedését. Abban is összhang van, hogy az erőművekkel újra kell tárgyalnia hosszú távú szerződéseket, de a miniszter szerint ezt nem nyomásgyakorlással kell megtenni, hanem a kétoldalú érdekek figyelembe vételével.
(mno.hu, nol.hu, napi.hu, epp.eurostat.cec.eu.in)
origo.hu
Utcai lövöldözés volt a népszerű magyar nyaralóövezetben, többen is megsérültek
