Hatvanéves a Magyar Írószövetség

A Magyar Írószövetség székházában ünnepelték szombaton a szervezet alapításának hatvanadik évfordulóját. A rendezvény nemcsak a múlt felidézéséről, hanem a jövő feladatairól is szólt. A felszólalók – többek között Göncz Árpád és Jókai Anna – a nyitottság, és a magyar írószervezetek közti együttműködés jelentőségét emelte ki.

Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntőjében legfontosabb célként azt sürgette, hogy vonzóbbá kell tenni a szervezetet a fiatal íróknak. A szövetség történetét Gáspár György, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa ismertette.
Az ezt követő kerekasztal beszélgetésen – melyet L. Simon László, a Magyar írószövetség titkára vezetett – a résztvevők személyes tapasztalataikat osztották meg a hallgatósággal. Göncz Árpád – aki a rendszerváltás idején volt az írószövetség elnöke – annak jelentőségéről beszélt, hogy megnyíltak a kapuk, és az addig politikai okokból kívül rekedt, illetve a határainkon túli, és emigráns írók is tagjaivá válhattak a legrégebbi magyar írószervezetnek.

A megosztottsággal kapcsolatban Jókai Anna korábbi elnök úgy fogalmazott: elnöksége idején ugyan minden zsebben ott volt a bicska, de csukva is maradt. Csorba Csilla múzeum igazgató laudációjában felajánlotta, hogy teret ad az írószövetség rendezvényeinek. A Szépírók Társasága nevében Csaplár Vilmos elnök egy megromlott házassághoz hasonlította a két írószervezet viszonyát, miszerint a mostani helyzet olyan, mintha a volt feleségnek vinnénk virágot.

A Magyar Írók Egyesületét Czigány György képviselte, a Fiatal Írók Szövetségét Bednanics Gábor. Az ünnep alkalmából megalakították az örökös tagok testületét, melynek elnöke Göncz Árpád lett. Taggá olyan hetven év feletti írókat, költőket választottak, akik jelentős életművel rendelkeznek – köztük Juhász Ferencet, Göncz Árpádot, Tornai Józsefet, Jókai Annát, Határ Győzőt, Fekete Gyulát, Méhes Györgyöt, Szepes Máriát, Csoóri Sándort. A ünneplést a Zrínyi Miklós Gimnázium diákjainak irodalmi műsora és fiatal írók felolvasása zárta.