Kinek kell a friss diplomás?

A magyar oktatás egyértelműen a „tömeggyártásra” rendezkedett be – vélik a szakemberek. A friss diplomások elhelyezkedési esélyei jóval kedvezőtlenebbek, mint tizenöt éve. A két-három diploma nem növeli jelentős mértékben az álláskereső esélyeit, a nyelvtudás pedig egyre fontosabb szerepet játszik.

MNO
2005. 11. 29. 8:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kilencvenes évek elejéhez képest megháromszorozódott a hallgatói létszám a felsőoktatásban, míg az oktatók ugyanúgy 25 ezren vannak, mint 15 évvel ezelőtt. Az idei tanévben mintegy 300 ezren járnak főiskolára, egyetemre, s a diákok 178 kar közül választhatnak. Egy kutatás szerint a magyar oktatás egyértelműen a „tömeggyártásra” rendezkedett be.

Míg a kilencvenes évek első felében a friss diplomások elhelyezkedési esélyei jóval kedvezőbbek voltak, ma már a munkaerőpiac felvevőképessége is lecsökkent. Jelenleg a diploma csupán az első szűrőkön segíti át a jelentkezőt, a következő kiválasztási szakaszok már az emberi tulajdonságokat és gyakorlati tapasztalatokat helyezik a középpontba.

A kutatások azonban azt bizonyítják, hogy a kettő vagy három diploma nem növeli jelentős mértékben az álláskereső esélyeit; az ilyen típusú továbbtanulás inkább a munkaerőpiaci megjelenés elodázására szolgál – vélik a szakértők, hozzátéve: bizonyos szakpárok azonban – mint például a mérnöki vagy orvosi diploma, közgazdász szakkal kiegészítve – kivételt képeznek ez alól, hiszen két teljesen különböző terület ötvözésével széles körű elhelyezkedési lehetőségeket biztosít a jelölteknek.

Egy álláspiaci termékmenedzser szerint jelenleg a mérnöki, műszaki szakok végzősei helyezkedhetnek el a legkönnyebben, míg a marketing, HR vagy jogi pályát választók már hosszabb keresgélésre számíthatnak. Egyre kisebb eséllyel találnak képzettségüknek megfelelő állást a bölcsész szakos hallgatók, különösen a pusztán nyelvi képzésben részt vevők. Ennek oka az, hogy a vállalatok a nyelvtudást ma már alapkövetelményként fogalmazzák meg. A Menedzserek Országos Szövetsége Ifjúsági Tagozatának kutatása azt mutatja, hogy a vállalatok 44,8 százalékának nagyon fontos az alkalmazott nyelvtudása. A szakmai nyelvismeretet a vállalatok 80,5 százaléka tartotta fontosnak.

A cégek csak kisebb hányada részesíti előnyben az felsőoktatásból frissen kikerülőket. Emellett a többségében vagy teljesen külföldi tulajdonú cégek, illetve a nagyobb vállalatok lényegesen nagyobb arányban alkalmaznak pályakezdőket. Ezek ugyanis elegendő erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy saját igényeiknek megfelelően kiképezzék a munkavállalókat.

Általános tapasztalat, hogy a bér és a béren felüli juttatások alkujánál csupán személyiségének erejére, illetve a tapasztalatra támaszkodhat a munkavállaló. Ezen a ponton a diploma már nem nyom a latban.

(mfor.hu)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.