Az utóbbi három esztendőben egyetlen egy költségvetés sem valósult meg. Az államháztartási deficit, a hiány mértéke mindig lényegesen meghaladta az előre tervezettet, ezeknek a költségvetéseknek az esetében pedig már az elfogadás pillanatában lehetett azt látni, hogy ezek a számok nem fognak megvalósulni – nyilatkozta a konferencia előtt Martonyi János a Magyar Rádiónak.
A (Ki)robbanó költségvetés című tanácskozás elnöke elöljáróban még hozzátette: nagyon súlyos helyzetről van szó, és erről fognak az előadók beszélni.
Az euró bevezetésénél a majdani árfolyam is fontos
Az euró bevezetésénél az árfolyam megállapítása legalább olyan fontos, mint az eurózóna csatlakozás időpontja – mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, az országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke a konferenciáján. A volt pénzügyminiszter közölte: nem mindegy, hogy a magyarországi polgárok vagyonát, bérét, nyugdíját milyen árfolyamon fogadja be az Európai Unió a közös európai fizetőeszköz bevezetésekor – írja a fideszfrakcio.hu az MTI-re hivatkozva.
Amennyiben a magyar gazdaság a jelenlegi pályán halad tovább, akkor az emberek akár vesztesei is lehetnek az eurózónához való csatlakozásnak – jelezte Varga Mihály. Hangsúlyozta: ha a gazdaságpolitikában változás áll be, akkor a forint is többet ér majd, és az emberek nyertesei lehetnek az euró bevezetésének.
Az ellenzéki képviselő optimális euró-árfolyamot nem nevezett meg, de példaként annyit közölt: egy 50 ezer forintos nyugdíj esetében nem mindegy, hogy 245 forinton, 250-en vagy 255 forinton csatlakozik-e az ország az euró-övezethez.
Varga Mihály a sikeres euró-bevezetés érdekében szükséges gazdaságpolitikai változást négy fő pontban foglalta össze: az országnak vissza kell nyernie hitelességét nemzetközi szintéren, javítani kell a versenyképességét, fiskális szigort kell alkalmaznia és konszenzust kell teremtenie az euró bevezetésének körülményeiről.
Varga Mihály a hitelesség visszaszerzése kapcsán utalt arra, hogy a kormány 2002 óta folyamatosan korrigálja a költségvetési hiánycélt, amelyet aztán rendre túllép. Az Orbán-kormány pénzügyminisztere szerint súlyos árat fizethet Magyarország, ha tovább folytatódik ez a tendencia. A versenyképesség javítását a politikus elsősorban az adócsökkentéstől reméli. Úgy vélte, túladóztatás jellemzi Magyarországot, amely nem teszi lehetővé a foglalkoztatás bővítését. Márpedig szerinte az egész gazdaság reformjának a munkanélküliség csökkentéséből kell kiindulnia.
Varga Mihály a fiskális szigor alatt azt érti, hogy be kell fejezni a „trükközés-trükközés hátán” gyakorlatát. Utalt az ÁFA-visszatartására, az agrártámogatások kifizetésének késleltetésére, de arra is, hogy a kormány legutóbb a 13. havi fizetés decemberi folyósításával következő év januárjáig várt.
A képviselő az euró bevezetéséről szóló konszenzus kapcsán jelezte: a gazdaság szereplőinek kellene megállapodniuk abban, hogy mikor és milyen feltételek mellett kellene bevezetni a közös európai fizetőeszközt Magyarországon.
A 2066-os költségvetés a jövő év derekát sem „éri meg”
Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybankelnök előadásában párhuzamot vont az államháztartás jelenlegi helyzete és a Kádár-korszak végén tapasztalható állapot között. A hasonló körülményeket számba véve utalt az államadósság és a államháztartási adatok meghamisítására, a „jövő eladósítására”. Szerinte a jövő évre tervezett költségvetés a jövő év derekát sem „éri meg”, és egy másik költségvetésre lesz szükség. Az egyetemi tanár úgy látja, hogy minél előbb változás áll be a költségvetési politikában, annál kevesebb kárral lehet visszatéríteni a gazdaságpolitikát a racionális pályára.
Gazdálkodási válságban az állam
Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár szerint a gazdaság állapotát sem a „dübörgő”, sem pedig a „töpörödő” jelző nem jellemzi megfelelően. Az állam van gazdálkodási válságban – mutatott rá a szakpolitikus, aki az Orbán-kormány alatt a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára volt.
origo.hu
Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán
