Kókáék kétféle törvénye

Kóka János a nagy vihart kavart Hankook-beruházás kapcsán nemrég kijelentette: hatvan napon belül nyilvánosságra hozzák, milyen támogatásokat kapott a dél-koreai cég a magyar államtól a 132 milliárdos beruházáshoz. A GKM honlapján található tájékoztató viszont arról értesíti az olvasóit, hogy a „Országgyűlés által nagy többséggel elfogadott egyedi támogatásokról szóló törvény alapján cégekre lebontott adatokat nem közölhetünk”.

Az MNO kérdésére a minisztérium sajtóosztálya nem tudta megmondani az ellentmondás okát. Annyit közöltek, hogy a „szakértők” szerint valóban létezik a hivatkozott törvény, viszont az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény értelmében az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatásokra vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy felügyeleti szervének hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig, így a támogatások mégis nyilvánosságra hozhatók.

Arról viszont semmilyen összesítésük nincsen, mondták a sajtóosztályon, milyen jellegű és összegű támogatást kaptak azok a beruházások, amelyekkel az elmúlt években megkötötték a szerződést – a Gazdasági Közlöny lapozgatását ajánlották, ott ugyanis szerintük ez megtalálható.

A GKM gyengélkedő honlapjára – állítólag most tesztüzemben működik – az MNO felkérésére végre feltöltötték azt a táblázatot, amelynek a meglétére hetek óta hívják fel a látogatók figyelmét, csak éppen elfelejtették azt feltenni. A dokumentumból, amely az elmúlt egy év GKM által bejelentett beruházásait ismerteti, egyébként kiderül: a Kóka miniszter által az évtized beruházásaként aposztrofált dél-koreai gumigyár 500 millió eurós beruházása „csekély” 100 millióval elmarad az Asahi cég gépjármű-üveg gyárának telepítési költségeitől, igaz, ez utóbbiban mindössze 400 új munkahely jön létre, a Hankook által ígért 1500-zal szemben. Az is igaz persze, hogy dehogy ruházott be az Asahi Glass 600 millió eurót, csak a GKM táblázatszerkesztőinek a keze remegett meg egy nullányit. Az üveggyár eredetileg 60 millió eurót akart költeni, de a hírek szerint ennek a duplája jött ki a dologból. A Tatabánya mellett 2007-től teljes gőzzel üzemelő gyár 21 százalékos támogatást kapott, nagyjából 7 milliárd forintot tehát.

Tízmillió egy munkahelyért

Az elmúlt egy év beruházásai közül megemlíthető a Nokia komáromi bővítése (öszesen kb. 85 millió euró), a Suzuki kapacitás-növelő beruházásai, amelyek 2004-ben 60, 2005-ben további 50 milliárd forintot jelentenek. Az Electrolux 80 millió euróért telepített porszívógyárat Jászberénybe, idén áprilisban át is adták, az állam mintegy 8 milliárddal járult hozzá a beruházáshoz. Élő szerződésünk van a Bridgestone gumiabroncsgyárral egy 190-195 millió eurós üzemre, valamint a Michelin francia autógumigyártóval, amely közel 60 millió euróért építi fel üzemét.

A gazdasági tárca kimutatása szerint a kormány 2004-2005-ben összesen mintegy 50 milliárd forint beruházás-ösztönzési támogatás 2010-ig történő kifizetésére vállalt kötelezettséget, az így támogatásban részesített cégek 2004-ben 93 milliárd forint beruházást vállaltak az ország 5 városában. Ebből 5090 munkahely jön létre.

2005-ben november elejéig újabb 6 céggel kötöttek nagyberuházás támogatására szerződést, ezen cégek mintegy 260 milliárd forintot invesztálnak Magyarországon a következő években. Ez utóbbiban már benne van a Hankook 132 milliárd forintja is. A támogatott cégek által létrehozott munkahelyek száma a Hankookkal együtt újabb 4000 fő lesz a GKM szerint. (Ez azt jelenti, hogy míg 2004-ben egy munkahely-teremtésre kb.18 millió jutott, 2005-ben már 65 millió (!) kellett hozzá – a beruházás szintjén.) A legnagyobbként beharangozott Hankook gyárhoz a hírek szerint nagyjából tíz százalékos állami támogatás jár, ez kb. 13 milliárdot jelent.

Ki nyer ma?

A külföldi nagyberuházások egyik legpozitívabb hatásaként a munkahely-teremtést szokták megjelölni. A statisztikákból az derül ki, hogy az állam egy munkahely létrehozására 5-10 millió forintos támogatást nyújtott a külföldi vállalatoknak. Ez egyébként nem is kirívóan magas összeg az EU-szintjén a nagy verseny miatt: Németországban (Dow-beruházás) és Nagy-Britanniában (Ford-, Dupont-, Hyundai-beruházás) a 3 400 000 USD/munkahely értékű támogatás is előfordult már. (A támogatások ilyen bőkezűsége felveti a kérdést, hogy ezekben az esetekben nem a befektető-e az abszolút nyertese az országok közötti versenynek?)

Mindenesetre megnyugodhatunk: az adatokat valószínűleg mégis nyilvánosságra hozzák majd – a GKM honlapjáról már eltűnt az általunk kifogásolt szöveg, most már ők is a támogatások nyilvánosságát biztosító törvényre hivatkoznak. Mellesleg meg is köszönték az MNO-nak, hogy a hibára felhívtuk figyelmüket. Úgy látszik, csak mi olvastuk eddig...
(Forrás: gkm.hu, pm.gov.hu)