Kormánypárti bírálat a szövetkezeti törvényjavaslatra

Egységes szövetkezeti törvényjavaslatot szeretne elfogadtatni a kormány, amelynek célja, hogy felszámolják a jelenlegi szabályozást jellemző szétaprózottságot és ellentéteket. A Fidesz ebben a formában nem támogatja a javaslatot, az SZDSZ sőt az MSZP is pedig aggályokat fogalmaz meg.

Tar Zsuzsanna
2005. 11. 24. 13:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarországon 530 szövetkezet működik, amelyek 230 milliárdos tőkével rendelkeznek, tagjaik száma 1,8 millió, éppen ezért lenne fontos egy egységes törvény elfogadása – mondta ma a kancelláriaminiszter a szövetkezetekről szóló előterjesztés
expozéjában, az Országgyűlésben. Kiss Péter szerint a szövetkezet a gazdasági társaságtól eltérően együttműködő közösséget is jelent, amely egyebek mellett tagjainak oktatásával és szociális ellátásával is foglalkozik, ezért kötelező létrehozni a közösségi alapot.

Hansúlyozta: teljesen új szervezeti formaként létrejöhetnek a
szociális szövetkezetek, a munkanélküliek és más hátrányos helyzetű emberek munkához juttatása érdekében. A nyereség közgyűlés által meghatározott részét a közösségi alapba kell majd helyezni és abból fedezik azokat a támogatásokat, amelyeket a szövetkezet természetes személy tagjainak, illetve hozzátartozóinak nyújtani tud. Ezek szociális, oktatási, kulturális jellegűek lehetnek, de támogathat a szövetkezet közművelődési vagy sporttevékenységet is.

A törvényjavaslat lehetővé teszi az úgynevezett
befektetői tagok felvételét is, ám számuk nem haladhatja meg a tíz százalékot. Ők nem végeznének munkát, csak részesedésre számíthatnak.

A kormánypártok a törvényjavaslat nagy részét támogatják, az ellenzék véleménye viszont lesujtó. Farkas Sándor, a Fidesz vezérszónoka szerint az új jogszabály hemzseg a hibáktól, ezért ebben a formában teljesen alkalmatlan egy új szabályozásra. A Fidesz egyebek között nem javasolja a befektetői tagság bevezetését, mert attól tart, hogy elcsalják az emberek pénzét.

Ezzel az intézménnyel kapcsolatban egyébként az SZDSZ is óvatosságra int. A törvényjavaslat megszüntetné a külső üzletrészeket, ezek átalakulnának befektetői részjeggyé vagy tulajdonosuk felajánlhatná a közösségi alapba, amelyből ezek után juttatásokat kaphatna annak ellenére, hogy nem szövetkezeti tag.

Az állam által már felvásárolt üzletrészeket ingyen átadnák a szövetkezeteknek, amelyek azonban kötelesek lennének a névértéknek megfelelő összeget közösségi alapjukba elhelyezni. Ezt a megoldást még a kormánypártok sem fogadták teljes egyetértéssel. Egy felszólaló szocialista képviselő azt mondta: ha most előírnának egy visszavásárlási kötelezettséget, az újra ellehetetlenítené a szövetkezeteket, szükségmegoldásokra van csak lehetőség, persze a kérdés még további tárgyalásokra szorul.

Kiss Zoltán az SZDSZ nevében azt javasolta: ne az üzletrészeket adják el a szövetkezeteknek, mert ez sok gondot okoz, hanem az ezeket kezelő társaságot. A vita még nem zárult le, de a szövetkezeti törvényt még idén el akarják fogadni a kormánypártok.

Az Országgyűlés ma még tárgyal az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról, az állat-egészségügyről szóló törvényjavaslatról, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról, valamint az állattenyésztésről szóló törvény módosításáról is.

Az Országgyűlés mai plenáris ülése előreláthatólag 19.00 óráig
tart.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.