Kristóf Attila: Most megint vissza kell térnem ahhoz a bátor és büszke férfiúhoz, akit csodálok. Míg üzletember korában kétségkívül jól, sőt túlságosan jól sáfárkodott a pénzzel és a hitelekkel, amint a politikai porondra lépett, s ügyesen manőverezve az ország első embere lett, mintha mindent elfelejtett volna, amit addig olyan jól tudott. Mintha a bizniszmenből visszaváltozott volna pártállami apparatcsikká; kormánya minden eddiginél merészebb és vészesebb tempóban vesz fel külföldi kölcsönöket, s adósodik el anélkül, hogy az ország ennek az eladósodásnak a hasznát remélhetné a jövőben. Kölcsön kölcsön hátán, s az állam által működtetett egyetlen intézmény sincs rendben. Elvonást elvonás követ, az adósság pedig nő, messze fölülmúlva a Kádár-kori eladósodás ütemét. Ez baloldalról és jobboldalról nézve is tragikus. Ennek nincs ideológiája. Ez olyan kór, amire rámehet az ország jövője. Hogy miként lehetne ebből az ördögi csapdából kikerülni, s visszaküldeni az üzleti szférába ezt a túlságosan merész férfiút, én nem tudom…
(Magyar Nemzet, 2005. november 22.)
origo.hu
Régészeti leletet fosztogatott az illegális kincsvadász
