Körülbelül százezer autós kapott levelet november elején a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivataltól. A hivatalos fejléccel ellátott levél arról tájékoztatja a címzettet, hogy lehetősége van kötelező felelősségbiztosításának felmondására. Ezt követően a feladó egy zöldszámot is megad, ahol a figyelmeztetésen elgondolkodó autós kapcsolatba léphet a Közlekedési Biztosító Egyesülettel (Köbe). A levél azzal zárul, hogy a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala a címzett adatait nem adta ki a Köbének. A megszólított autóst arról is tájékoztatják: ha zavarják a hasonló megkeresések, a lakóhelye szerinti illetékes jegyzőnél személyesen vagy levélben letilthatja adatainak ilyen célú felhasználását.
A hivatalosnak tűnő levél valószínűleg jó pár címzettet megzavart. Erre utal, hogy a Népszabadságot több telefonáló is megkereste, tudakolva: a Belügyminisztérium a biztosítótársaságok közül a Köbét tartja-e a legalkalmasabbnak a kötelező felelősségbiztosítás megkötésére. Tüzetesen megvizsgálva az irományt, valóban úgy tűnik, hogy hivatalos állami levélről van szó. Márpedig egy állami szervtől érkező hivatalos levél kétségkívül bizalmat ébreszthet az abban szereplő társaság iránt, amely így előnyhöz juthat versenytársaival szemben. (Igaz, épp így el is riaszthat egyeseket.)
Ha sokaknak meglepetést okozhat is, hogy egy állami szerv „reklámot csinál”, a módszer törvényes. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a BM Központi Hivatala bizonyos célokra kiadja az autósok adatait. Cziffra András, a hivatal főosztályvezető-helyettese szerint ez az egyetlen törvényes lehetőség arra, hogy gazdálkodó szervezetek megkereshessenek bizonyos állampolgári csoportokat. A Köbének ebben az esetben kérelmeznie kellett, hogy megkaphassa az autósok adatait. A biztosítótársaságnak csak annyit kellett igazolnia, hogy valóban olyan tevékenységgel foglalkozik, ami indokolja az adatok felhasználását. (Az igazolás, például a cégbejegyzés benyújtása után a BM-hivatal államigazgatási eljárásban bírálja el a kérelmet, és ha minden stimmel, meg kell adnia az engedélyt.) Természetesen a Köbének rendeletben meghatározott összeget kell fizetnie az adatokért – ez személyenként 105 forint –, de azokhoz maga nem juthat hozzá – jegyezte meg Cziffra András.
Hasonló véleményen van Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman is. Szerinte adatvédelmi szempontból semmi gond a levéllel. Persze azon érdemes elgondolkodni, jó-e, ha egy állami szerv ilyen feladatokat vállal – tette hozzá.
A módszer furcsasága, hogy a BM nem egy külön levelet mellékel az autósokat a körülményekről, és a lemondási lehetőségekről informáló saját levele mellé, hanem maga a belügyminisztériumi irat tartalmazza a reklámozott biztosító ajánlatát, ezzel alapos okot adva a félreértésekre.
A Köbénél ugyanakkor a Népszabadságnakl elmondták: nem ők kérték ezt a tájékoztatási formát. Az egyesületnél jobban örültek volna, ha külön levélben mellékelhetik ajánlatukat, ám erre a belügyi tárca szabályozása nem ad lehetőséget. A Köbénél egyébként így is elégedettek, két éve már kipróbálták a módszert, és akkor is – most is –, igen eredményesnek találták. Számtalan visszajelzés érkezik a BM levelére válaszként – mondta Tóth Sándor, az egyesület értékesítési igazgatója.

A megrázó felvétel után eltűnt a barátnőjét kegyetlenül megkínzó lány