Maradt a hat százalékos jegybanki alapkamat

A monetáris tanács döntése nyomán a jegybanki alapkamat 6 százalék maradt, ez a kamatszint szeptember 20-tól van érvényben. Az év elején 9,50 százalék volt a jegybanki alapkamat, amelyet kilenc egymást követő alkalommal csökkentett a monetáris tanács.

MNO
2005. 11. 18. 15:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jegybanki alapkamat változatlansága melletti érvelésben egyesek arra helyezték a hangsúlyt a monetáris tanácsban, hogy az inflációs célkövető rendszer logikája szerint nincs szükség kamatemelésre, mert a kitűzött inflációs cél teljesíthető a jelenleg előretekintve kirajzolódó monetáris kondíciók mellett – derül ki a kamatdöntő ülés jegyzőkönyvéből. A jegybanki kamat szinten tartása az infláció várható csökkenése miatt nem jelent monetáris lazítást. Többen kiemelték, hogy az elmúlt időszak fejleményei a testület számára nem jelentettek változást a gazdaság egyensúlyi helyzetének megítélésében. A monetáris tanács több tagja is hangsúlyozta, hogy a jegybanki alapkamat szinten tartása a hosszabb ideje tartó kamatcsökkentési periódus után már önmagában is képes jelezni, hogy a jegybank a jövőben fokozott figyelmet szentel a megnövekedett piaci kockázatoknak.

Egyes tagok szerint a folytatódó világpiaci inflációs nyomás és az ezzel járó kamatemelések miatt a közeljövőben a historikusan továbbra is kedvező nemzetközi pénzügyi környezet romlására lehet számítani, miközben a hazai egyensúlyi folyamatok piaci megítélésében nem számítanak kedvező változásra. Szerintük egy mostani kisebb kamatemelés csökkentené a sebezhetőséget és erősítené a jegybank hitelességét. A kedvező inflációs környezet ellenére olyan nagyságrendűnek látják a közvetett inflációs kockázatokat, ami alapján jelen helyzetben az inflációs célkövetés rendszere proaktív monetáris politikát kívánna meg.

A monetáris tanács szavazásán a bizottság tagjai közül tízen a szinten tartás, ketten pedig a 25 bázispontos kamatemelés mellett szavaztak. Járai Zsigmond, Bihari Péter, Bihari Vilmos, Csáki Csaba, Hardy Ilona, Kádár Béla, Kopits György, Neményi Judit, Oblath Gábor, Szapáry György a tartásra, Adamecz Péter és Auth Henrik pedig az emelésre voksolt.

A testület november 28-án tárgyalja ismét a kamatok kérdését, a piacon terjedőben az a vélemény, hogy 25-50 bázispontos kamatemelést sem lehet kizárni. Ennek az ülésnek a rövidített jegyzőkönyvét december 16-án teszik közzé – adta hírül a Napi Online.

Mint megírtuk: a monetáris tanács október 24-i ülésén változatlanul, 6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, a döntés megfelelt az akkori piaci várakozásoknak. Az alapkamat szeptember 19-e óta 6 százalék, amikor a monetáris tanács 25 bázisponttal csökkentette azt 6,25 százalékról.

A monetáris tanács októberi ülésén értékelte a költségvetés alakulásából adódó helyzetet is, s annak hatását az euró 2010-es bevezetéséig elvezető konvergenciapályára. Az általuk akkor kiadott közlemény megállapítja, hogy a kormány az euró bevezetése szempontjából mérvadó költségvetési hiánymutató 2005-re vonatkozó várható értékét felfelé módosította – közölte a privatbankar.hu.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.