Martonyi: Az EU-integráció alapvető érdekünk

Az európai integrációtól függ az ország biztonsága, ez adja a magyar felzárkózás keretét, és lehetőséget nyújt a nemzet határokon átívelő újraegyesítéséhez – hangsúlyozta Martonyi János a magyar EU-tagság első évéről mérleget vonó budapesti tanácskozáson. A Szabad Európa Központ rendezvényén az uniósalkotmány-szerződésről, a közösség költségvetéséről is vitáztak a résztvevők.

Az Európai Unió gondjairól és ezek között a Magyarországot érintő kérdésekről rendezett konferenciát a Szabad Európa Központ. A tanácskozáson az uniósalkotmány-szerződésről, a közösség költségvetéséről és a csatlakozás óta eltelt időszak tanulságairól vitáznak a résztvevők.

Az európai integrációs folyamat válságának megoldása az ország alapvető érdeke – hangsúlyozta Martonyi János. Az integráció politikailag azért fontos, mert alapvetően ettől függ az ország biztonsága, gazdaságilag ez adja a magyar felzárkózás keretét, nemzetpolitikailag pedig azért lényeges, mert lehetőséget nyújt a nemzet határokon átívelő újraegyesítéséhez – fejtette ki az Orbán-kormány külügyminisztere a Szabad Európa Központ rendezvényén.

Martonyi János úgy vélte, az európai integráció ma nehezebb helyzetben van, mint valaha, mert Európának egyszerre kell szembenéznie a globális és saját belső kihívásaival, a demográfiai, versenyképességi, intézményi, jogi kihívásokkal, vagyis az alkotmányozás buktatóival, a közös alapszerződés megalkotásának feladatával. A volt külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy miközben az egymás segítésének elve érvényesül az unióban, ne járjanak rosszul az újonnan csatlakozott államok. Martonyi János ezzel kapcsolatban keményen bírálta az elmúlt másfél évben tett lépéseket. Miközben a magyar tisztségviselők jól és hatékonyan dolgoznak az Európai Unió intézményeiben, a magyar politikai vezetők itthon mindent átható „hozzá nem értésről” tesznek tanúbizonyságot – fogalmazott Martonyi János.

Az uniós költségvetésről és annak magyarországi hatásairól beszélt a konferencián Baráth Etele uniós ügyekért felelős miniszter, aki mielőbbi igazságos megállapodást szorgalmazott az európai közös költségvetésről. Úgy vélte, Magyarország jövője azon múlik, mekkora társadalmi akarattal tudjuk az európai uniós pénzeket hasznosító nemzeti fejlesztési tervet megvalósítani. Baráth Etele közölte: ezért olyan kétharmados törvény elfogadását kezdeményezi, amely garantálná a 2007 és 2013 közötti időszak legfontosabb fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását. Baráth Etele a konferencián csalódottságának adott hangot amiatt, hogy nincs előrelépés az unió következő hétéves költségvetésének elfogadásában.

Nagy kudarc az Európai Unió brit elnöksége számára, hogy sok év után először nem sikerült novemberben megegyezni az EU következő évi költségvetéséről – vélekedett Surján László. Az európai parlamenti képviselő hozzátette, hogy a soros elnökség elérte például a tagországoknál az EP követelte rugalmassági alap elfogadását, 230 millió eurós költségvetéssel. Cserében a parlament hozzájárult a közös kül- és biztonságpolitika területén több mint 20 millió eurós kiadásemeléshez.

A jövő évi kifizetési szint felső korlátjánál is közel kerültek a megállapodáshoz, miután az elnökség félmilliárd eurós emelésig elment, az EP utolsó ajánlata pedig az eredeti tervhez képest legalább 800 millió euró plusz volt – fogalmazott Surján László.

Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke azt hangsúlyozta: a 2006-os költségvetés jelentősége abban áll, hogy átmenetet jelent a mielőbb ismét napirendre kerülő 2007–2013-as pénzügyi keretköltségvetéshez.

(Forrás: MTV Teletext, FigyelőNet, Magyar Rádió)