Minimálbér: közeledtek az álláspontok, de nincs megegyezés

Nincs megállapodás a minimálbérről az Érdekegyeztető Tanácsban. A szakszervezetek és a munkaadók mostantól nyilvános ülésen egyeztetnek. A munkaadói oldal 62 ezer forintot ajánlott, míg a munkavállalói 63 ezer forintot kért. A tárgyalásokat a jövő héten folytatják.

Közeledtek az álláspontok, de nincs megállapodás a minimálbérről az Érdekegyeztető Tanácsban. A szakszervezetek és a munkaadók tovább egyezkednek, de most már nyilvános ülésen folyik az alku. Mostanáig zárt ajtók mögött tárgyaltak. Az eddigi 57 000 forint helyett 62 000 forintot ajánlott a munkaadói és 63 000 forintot kért a munkavállalói oldal. A partnerek abban mindenesetre egyetértettek, hogy három évre szóló megállapodást kívánnak kötni a minimálbér emeléséről. A tárgyalásokat a jövő héten folytatják – írja a radio.hu.

Tavaly sem volt könnyű menet a minimálbérről szóló alkudozás az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). Az 57 ezres legkisebb keresetet csak nyolcfordulós tárgyalássorozat eredményeként könyvelték el a munkaadók és a munkavállalók. Lehetett hát tudni, hogy az idei egyeztetések sem lesznek egyszerűek, ám arra senki nem számított, hogy a kormány elébe megy az alkunak, és a Munka törvénykönyve (Mtk.) módosítása során a minimálbér összegének meghatározási módját, sőt a többlépcsős, képzettséghez kötött legkisebb kereset bevezetését is jogszabályban írná elő – írja a Világgazdaság.

Az új szabályzó szerint a kötelező legkisebb munkabér havi összege sosem lehetne kevesebb, mint az egy aktív korú felnőttből álló háztartásra megállapított és legutoljára közzétett, éves létminimum, valamint a kapcsolódó személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkavállalói járulék, továbbá a magánnyugdíj-pénztári tagdíj együttes havi összege. Ezenkívül a kormány azt is megfogalmazta a javaslatában, hogy a jövő évtől bevezetendő garantált bérminimumok, vagyis a képzettséghez kötött legkisebb keresetek összege mekkora lehet. E szerint a középfokú legkisebb kereset tíz, a felsőfokú húsz százalékkal lenne magasabb, mint a mindenkori minimálbér. (A KSH számításai szerint a kilencszázalékos emelést jelentő 61 700 forint a minimum, ennyi lehet az egyszemélyes háztartás létminimumához kapcsolt minimálbér a módosuló adó- és járulékszabályok miatt.)

A lap szerint a szokatlan mértékű konszenzusra törekvés hátterében az áll, hogy ha az Mtk. határozza meg a legkisebb kereseteket, akkor az OÉT elveszíti az egyetlen döntési jogkörét. Így 2006-tól maximum csak néhány száz forintról szólhatna a szokásos béralku, és csorbulna az érdekképviselők fontossága. Nem csak a „taktika„ miatt lázadnak; a munkaadók amiatt is ágálnak, hogy a kormány egyáltalán ne vezesse be a garantált bérminimumokat. A munkaügyi tárca számításai szerint az összes hazai foglalkoztatott alig tíz százalékát, körülbelül 380 ezer embert érintene a képzettséghez kötött minimálbér – olvasható az index.hu-n.