MNB: messze vagyunk az eurótól – még sérülékeny a gazdaság

A tíz új uniós tagállam közül Magyarország áll legtávolabb az euró bevezetéstől, mivel az egyedüli ország, amely az átállás egyetlen számszerű kritériumát sem teljesíti – állapítja meg a jegybank novemberi konvergenciajelentése. A pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára kemény kritikával illette a jegybank konvergencia-jelentését.

– A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az árstabilitás és a költségvetési folyamatok hosszú távú kiszámíthatóságának megteremtése elősegíti a gazdaság tartósan gyorsabb növekedését. Az euró bevezetésével a magyar gazdaság arra kap lehetőséget, hogy az árstabilitást már elért valutaunióhoz csatlakozva gyorsabban aknázhassa ki a stabilitásból és kiszámíthatóságból fakadó előnyöket, ezáltal gyorsabban zárkózhasson fel az Európai Unió gazdaságaihoz. Ezen előnyök kiaknázásához bizonyos előfeltételek teljesítésére van szükség – ezeket próbálják megragadni a maastrichti kritériumok. E kritériumok előírják, hogy az eurót bevezetni szándékozó országban tartósan alacsonynak kell lennie az inflációnak, az államháztartás nem lehet túlságosan eladósodott, és a költségvetési hiány sem lehet magasabb egy adott küszöbértéknél – áll a jegybank novemberi konvergencia-jelentésében.

Lemaradva

A magyar gazdaság nemcsak a többi országhoz képest, hanem a kormány által kitűzött, és a Pénzügyminiszterek Tanácsa (ECOFIN) által 2004 novemberében jóváhagyott konvergenciaprogramhoz képest is elmaradásban van – szögezik le a szövegben. E program az euró 2010-ben történő bevezetését tűzte ki célul, amihez az inflációs kritériumot 2007 márciusa és 2008 márciusa között kell teljesíteni, a fiskális kritériumokat pedig a 2008-as költségvetési évben. A 2010-es euróbevezetésnek az is feltétele, hogy legkésőbb 2007 első felében belépjünk az ERM II-be. A konvergenciaprogramban kitűzött költségvetési pályához képest 2004-ben a GDP 2 százalékát, 2005-ben pedig a GDP 3 százalékát is elérő elcsúszás mutatkozik.

Az inflációval nincs baj

Az eddig eltelt időszakban az infláció mérséklődése a programnak megfelelően haladt. Bár az előrejelzések szerint az infláció az elkövetkező két évben valószínűleg 3 százalék körüli szintre csökken, a tartós árstabilitás eléréséhez arra is szükség van, hogy az importtal közvetlenül nem versengő körben is mérséklődjön az árnövekedés üteme, és a nominálbéreknek a hosszú távú inflációs szint feletti többlet- (azaz reál-) emelkedése se haladja meg a termelékenység növekedését – írják a jelentésben.

Még nem érett a gazdaság

A makrogazdasági folyamatok és a nem számszerű kritériumok értékelése alapján a magyar gazdaság még nem érett arra, hogy alacsony kockázat mellett lépjen be az európai árfolyamrendszerbe. Az ERM II-belépés késleltetése mellett szól az is, hogy a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi problémái miatt a tőkepiaci sokkokkal szembeni sérülékenysége nagy, így fokozottabban van kitéve a nemzetközi tőkepiacokon bekövetkező változások hatásának.

Az ikerdeficittel van a baj

Az MNB szerint a gazdaság sérülékenysége alapvetően a gazdaságot jellemző ikerdeficit problémából ered, azaz abból, hogy az államháztartás magas finanszírozási igénye miatt tartós külső egyensúlytalanság alakult ki. A folyó fizetésimérleg-hiány hátterében nem a gazdaság versenyképességével kapcsolatos problémák állnak, ezért abban az esetben, ha a gazdaságpolitika elkötelezi magát a fiskális konszolidáció végrehajtására, és arra úgy kerül sor, hogy valóban mérséklődik a széles értelemben vett államháztartás finanszírozási igénye, akkor ez a folyamat automatikusan a külső egyensúlyi helyzet javulásával is együtt jár.

Kritériumteljesítést, mielőbb!

A tény, hogy Magyarország sem a számszerű, sem a kvalitatív követelményeknek nem felel meg, egy közös okra vezethető vissza, nevezetesen a költségvetési politika jelenlegi helyzetére. A konvergenciafolyamat és a magyar gazdaság jövője szempontjából is kulcskérdés a fiskális politika alakulása és minősége.

Stukturális változtatásra van szükség

A jelentés kitér arra is, a gazdaság tartós növekedési pályán való tartásához kulcsfontosságú a költségvetési deficit gyors ütemű csökkentése. Az eredményességet növeli, ha elsősorban a működési és nem a beruházási kiadások körében sikerül tartós kiadáscsökkentést elérni. Magyarországon a költségvetési hiány elcsúszását az okozta, hogy a bevételek és a folyó kiadások dinamikája közötti növekvő rést a beruházási kiadások visszafogásával vagy költségvetési körön kívülre szervezésével, és egyéb kreatív könyvelési megoldásokkal próbálták áthidalni.

A 2006-os büdzsé csak ront a helyzeten

A beterjesztett 2006-os költségvetési törvénytervezet nem garantálja, hogy a fiskális politika közelebb kerül a konvergenciaprogramhoz. A tárgyalás alatt álló 2006. évi költségvetési tervezet szerint a hivatalos hiánycél – a kiadások ESA-szerinti számbavétele esetén – 6,6 százalék. Még a kiűzött cél maradéktalan teljesülése sem jelentene valódi fiskális kiigazítást, mivel a javulás csak abból származik, hogy a tervezet egyes beruházási kiadásokat az államháztartási körön kívül jelenít meg. A már bejelentett fiskális intézkedések 2007-2008-ra a költségvetési pozíció további romlását vetítik előre.

Óriási lehet a hiány

A jegybank jelentése kitér arra is, a ma ismert intézkedések alapján az ESA-hiány – további, egyenlegjavító lépések hiányában – 2008-ra elérheti a GDP 9,0-10,6 százalékát, így a költségvetési egyenlegre vonatkozó maastrichti kritérium teljesítéséhez a GDP 5,5-7 százalékát kitevő további megszorító intézkedés szükséges.

A jelenlegi fiskális helyzet és az ebből kivezető megoldások elemzése alapján egyértelműen megfogalmazható, hogy a magyar költségvetés nagyon súlyos strukturális problémákkal küzd, melyből nincs „könnyű” kiút. A maastrichti kritériumok eléréséhez a fiskális politika alakítóinak egyszerre több fronton és minden esetben jelentős rövid távú költségekkel járó lépéseket kell megtennie. A költségvetés beruházási kiadásai mérséklésének jelentős korlátai vannak. Szükséges a működési költségek csökkentése, amelyre hatékonyan leginkább létszámcsökkentés és a szolgáltatások igénybevevőitől szedett díjbevétel kiterjesztése adhat lehetőséget. De a nettó működési kiadások drasztikus lefaragásával sem valósítható meg a szükséges mértékű fiskális konszolidációs igény, szükség van arra, hogy az előző évek tendenciáját visszafordítva az adók és transzferek egyenlege is jelentős mértékben növekedjék – olvasható a Magyar Nemzeti Bank jelentésében.

PM-kritika az MNB-jelentésről

Az MNB prognózisa alapján a szakértők nem a nemzetközileg elfogadott, ESA 95 szerint számolnak, „ami nem könnyíti meg, hogy egy nyelven beszéljünk„ – mondta Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára. Az államtitkár hozzátette: „némi meglepetéssel olvastuk a Magyar Nemzeti Bank konvergencia-jelentését. Néhány alapvető kérdésben van véleményeltérés köztünk, illetve úgy tűnik, hogy bizonyos kérdéseket a jegybank szakértői tévesen látnak”. Azzal kapcsolatban, hogy a jegybank szakértői nem az ESA 95 módszertan szerint számoltak, Katona kijelentette: úgy tűnik, ők (a jegybank szakemberei) szándékosan egy másik nyelvet beszélnek. „A külső egyensúlyról egészen elképesztő számokat találunk„ – fogalmazott a távirati iroda szerint.

(napi.hu, portfolio.hu)