November elején nyílt levelében kérte 250 civil szervezet a kormányt, tegyen határozott intézkedéseket annak érdekében, hogy az állami és uniós pályázatokon nyertes programjaikhoz a kiírásoknak, szerződéseknek megfelelő ütemezésben folyósítsa a támogatásokat. Tűrhetetlennek nevezték, hogy milliárdokat hitelez kamatmentesen a civil szektor, miközben állandó forráshiánnyal küzd.
A nyílt levéllel egy időben a 2003 óta működő Civil Lobbi Kerekasztal négy tagja „vetélkedőt” írt ki. Keresték azt a civil szervezetet, amely a legnagyobb összegű kamatmentes hitelt nyújtja az államnak és az EU-nak. „Az állam legnagyobb civil hitelezője” címet több kategóriában ítélték oda egyesületeknek és alapítványoknak.
A nevezést beadó szervezetek átlagosan 17 millió forintos hitelt tartanak számon, mellyel a HEFOP, EQUAL, valamint a minisztériumi kezelésű alapprogramok tartoznak.
A legnagyobb tartozásról beszámoló Matúra és Natúra Alapítvány eddig összesen 56 millió, míg a Motiváció Alapítvány 55 millió forinttal kevesebbet kapott meg, összesen 186, illetve 280 milliós többéves programjaikhoz.
Nem működik a pályázati rendszer
A Civil Lobbi Kerekasztal vetélkedőt meghirdető tagjai közül a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége és a Nonprofit Szektor Analízis (NOSZA) program vezetői szerint „itt egy általános problémával állunk szemben, a rendszer nem működik”. Többen jelezték a szervezeteknek: ilyen vetélkedőn a gazdálkodó szervezetek is szívesen indulnának. Márkus Eszter, a NOSZA vezetője hozzátette: „Sokan vizsgálták már a pályázati rendszereket, hiszen rengeteg a panasz, de egyelőre semmi remény arra, hogy a helyzet lényegesen egyszerűsödne.”
Mivel a legnagyobb csúszások, legmagasabb összegű kinnlevőségek az európai uniós pályázatokhoz kapcsolódnak, a vetélkedő kezdeményezői most azt fontolgatják, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak. Terveik között szerepel az is, hogy a hazai összefogás után nagyobb EU-szintű civil és más érdekvédelmi szervezetekkel közösen lépnek fel a tarthatatlan helyzet miatt.
Aki pályázatot nyer, könnyen csődbe mehet
Persze az a szervezet, amelyik nyertes pályázattal „büszkélkedhet”, legalább reménykedhet, hogy egyszer majd pénzéhez jut. Igaz, addig sokan csődbe mennek, megszűnhetnek, vagy ha nem akarnak erre a sorsra jutni, kénytelenek a civil vezetők, a szervezetek tagjai saját zsebbe nyúlni.
Sok szervezet pályázatát viszont eleve elutasítják a kiírók. Manapság a pályázati kiírások, útmutatók és adatlapok olyan bonyolutsági fokot értek el, hogy megértésükhöz néha több diploma sem elég. A kisebb vidéki szervezetek, ahol esetleg nincs „profi” pályázatíró, eleve vert helyzetből indulnak. Ám ha sikerül is megérteni és kitölteni az adatlapokat, megfogalmazni a pályázati célt és „eredménymatrixot”, még mindig ott lebeg a pályázók feje fölött a „formai követelmények” Damoklesz kardja, amely kíméletlenül lesúlyt a legkisebb eltévelyedésért is. Az MNO birtokába került levél szerint az egyik pályázót azért utasította el formai hibára hivatkozva a kiíró, mert „a pályázat mellékletei nem a kiírás szerint, az adatlap mögé, hanem közé lettek csatolva”. Ilyenformán már nem is érdekes, mit tartalmaz a pályázat. Természetesen semmiféle fellebbezési lehetőség nincs ezekben az esetekben.
Egy másik, szintén hozzánk eljuttatott esetleírás arról számol be, hogy egy vakok foglalkoztatásával foglalkozó szervezet annyira megnyert egy erre a célra kiírt pályázatot, hogy a végén csődbe ment, mert az illetékes szervek semmilyen határidőt nem tartottak be, különösen azokat, amelyeket az esedékes pénzek utalására vállaltak.
A kiírók és finanszírozók (általában kormányzati vagy a kormány megbízásából közreműködős szervek, szervezetek) szerint persze minden rendben van. Ítéleteik megfellebbezhetetlenek, eljárásuk törvényes és „igazságos”. Ha pedig mégsem, azt mondják, a civil szervezetek bírósághoz is fordulhatnak. Ám a nonprofitok szerint ez az öngyilkossággal egyenlő, hisz az szinte biztos, hogy többé nem nyer pénzt a pereskedő.

Ezt a kvízt csak kevesen töltik ki hibátlanul – Ön felismeri, mi magyar találmány?