Pályázz, hogy csődbe mehess!

Kiszolgáltatottak a nonprofit szervezetek a kormányzattal szemben. A civiliek a működésükhöz szükséges források nagy részét pályázatokból szerzik be, azonban a pályáztatók szinte semmilyen határidőt nem tartanak be: nem bírálnak időben, mindenféle formai kifogásokat keresnek, s a nyertes pályázók is hiába várják pénzüket.

Néző László
2005. 11. 30. 11:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

November elején nyílt levelében kérte 250 civil szervezet a kormányt, tegyen határozott intézkedéseket annak érdekében, hogy az állami és uniós pályázatokon nyertes programjaikhoz a kiírásoknak, szerződéseknek megfelelő ütemezésben folyósítsa a támogatásokat. Tűrhetetlennek nevezték, hogy milliárdokat hitelez kamatmentesen a civil szektor, miközben állandó forráshiánnyal küzd.

A nyílt levéllel egy időben a 2003 óta működő Civil Lobbi Kerekasztal négy tagja „vetélkedőt” írt ki. Keresték azt a civil szervezetet, amely a legnagyobb összegű kamatmentes hitelt nyújtja az államnak és az EU-nak. „Az állam legnagyobb civil hitelezője” címet több kategóriában ítélték oda egyesületeknek és alapítványoknak.

A nevezést beadó szervezetek átlagosan 17 millió forintos hitelt tartanak számon, mellyel a HEFOP, EQUAL, valamint a minisztériumi kezelésű alapprogramok tartoznak.
A legnagyobb tartozásról beszámoló Matúra és Natúra Alapítvány eddig összesen 56 millió, míg a Motiváció Alapítvány 55 millió forinttal kevesebbet kapott meg, összesen 186, illetve 280 milliós többéves programjaikhoz.

Nem működik a pályázati rendszer

A Civil Lobbi Kerekasztal vetélkedőt meghirdető tagjai közül a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége és a Nonprofit Szektor Analízis (NOSZA) program vezetői szerint „itt egy általános problémával állunk szemben, a rendszer nem működik”. Többen jelezték a szervezeteknek: ilyen vetélkedőn a gazdálkodó szervezetek is szívesen indulnának. Márkus Eszter, a NOSZA vezetője hozzátette: „Sokan vizsgálták már a pályázati rendszereket, hiszen rengeteg a panasz, de egyelőre semmi remény arra, hogy a helyzet lényegesen egyszerűsödne.”

Mivel a legnagyobb csúszások, legmagasabb összegű kinnlevőségek az európai uniós pályázatokhoz kapcsolódnak, a vetélkedő kezdeményezői most azt fontolgatják, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak. Terveik között szerepel az is, hogy a hazai összefogás után nagyobb EU-szintű civil és más érdekvédelmi szervezetekkel közösen lépnek fel a tarthatatlan helyzet miatt.

Aki pályázatot nyer, könnyen csődbe mehet

Persze az a szervezet, amelyik nyertes pályázattal „büszkélkedhet”, legalább reménykedhet, hogy egyszer majd pénzéhez jut. Igaz, addig sokan csődbe mennek, megszűnhetnek, vagy ha nem akarnak erre a sorsra jutni, kénytelenek a civil vezetők, a szervezetek tagjai saját zsebbe nyúlni.

Sok szervezet pályázatát viszont eleve elutasítják a kiírók. Manapság a pályázati kiírások, útmutatók és adatlapok olyan bonyolutsági fokot értek el, hogy megértésükhöz néha több diploma sem elég. A kisebb vidéki szervezetek, ahol esetleg nincs „profi” pályázatíró, eleve vert helyzetből indulnak. Ám ha sikerül is megérteni és kitölteni az adatlapokat, megfogalmazni a pályázati célt és „eredménymatrixot”, még mindig ott lebeg a pályázók feje fölött a „formai követelmények” Damoklesz kardja, amely kíméletlenül lesúlyt a legkisebb eltévelyedésért is. Az MNO birtokába került levél szerint az egyik pályázót azért utasította el formai hibára hivatkozva a kiíró, mert „a pályázat mellékletei nem a kiírás szerint, az adatlap mögé, hanem közé lettek csatolva”. Ilyenformán már nem is érdekes, mit tartalmaz a pályázat. Természetesen semmiféle fellebbezési lehetőség nincs ezekben az esetekben.

Egy másik, szintén hozzánk eljuttatott esetleírás arról számol be, hogy egy vakok foglalkoztatásával foglalkozó szervezet annyira megnyert egy erre a célra kiírt pályázatot, hogy a végén csődbe ment, mert az illetékes szervek semmilyen határidőt nem tartottak be, különösen azokat, amelyeket az esedékes pénzek utalására vállaltak.

A kiírók és finanszírozók (általában kormányzati vagy a kormány megbízásából közreműködős szervek, szervezetek) szerint persze minden rendben van. Ítéleteik megfellebbezhetetlenek, eljárásuk törvényes és „igazságos”. Ha pedig mégsem, azt mondják, a civil szervezetek bírósághoz is fordulhatnak. Ám a nonprofitok szerint ez az öngyilkossággal egyenlő, hisz az szinte biztos, hogy többé nem nyer pénzt a pereskedő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.