Százmilliárdokat vittek haza az áramcégek

Hatalmas összegeket nyertek eddig magyarországi cégeiken az energia multik. A Magyar Hírlap birtokába került számítás szerint az elmúlt tíz évben több száz milliárd forintot fizettek ki a cégek tulajdonosaiknak osztalékként. Az áramcégek nyereségessége egyébként nemzetközi összehasonlításban is magas.

Az elmúlt tíz évben több mint 358 milliárd forintnyi osztalékot vihettek haza a magyarországi áramszolgáltatók és erőművek tulajdonosai. Az erőművek és az áramszolgáltatók zöme is kövér nyereséget produkál, míg egyedül az áram-nagykereskedő – az állami tulajdonban lévő MVM – nem volt képes komolyabb profitra szert tenni. Csak tavaly 24,6 milliárd forintot fialt a tíz erőmű, illetve 31,5 milliárdot a hat áramszolgáltató.

Jövőre azonban már alighanem kisebbet szakítanak majd a szektor cégei, mivel a múlt hét eleje óta zajló „luxusprofit” vitában a kormányzat és az ellenzék is igyekszik a hatósági áras szolgáltatás megreformálását elkezdeni. Ráadásul az Európai Bizottság versenyügyi főigazgatósága is vizsgálja az erőművekkel kötött hosszú távú szerződéseket, mivel szerinte ezek burkolt – és ezáltal illegális – állami támogatást tartalmazhatnak.

Az Energia Szakértői Iroda összesítéséből az derül ki: a leggyorsabban a nagy erőművekből áramlott ki az osztalék, míg az áramszolgáltatók valamennyit tartalékoltak nyereségükből. A négy nagy magánkézben lévő erőmű – a Dunamenti, az AES Tiszai, a Mátrai illetve az Ema-Power viszont ontotta tulajdonosainak a pénzt. A legtöbbet a német RWE többségi tulajdonában lévő Dunamenti Erőmű hozott, amely 2001-ben 10 milliárd forintnál (a jegyzett tőke 31 százalékánál) és 2003-ban 22 milliárd forintnál (a jegyzett tőke 66 százalékánál) több osztalékot fizetett. Az áramszolgáltatók közül a szintén az RWE tulajdonában lévő Elmü Rt. bizonyult a legjobb osztalékforrásnak: 26,8 milliárdot fizetett.

Bár az áramcégek a világon mindenütt pénzügyi fejősteheneknek számítanak, ez az osztalék illetve nyereségszint körülbelül másfélszerese annak, ami a pénzügyi világban használatos hozam-képlet szerint indokolt lenne. „Nem is annyira az a kérdés, hogy miért fizetik ki a nyereségük körülbelül 80 százalékát ezek a cégek osztalékként – ez normális az ilyen ágazatokban –, hanem az, miért ekkora a nyereségük” – mondta a lapnak Bónis Miklós, az Inter-Európa Bank Rt. vezető elemzője. Tőkepiaci szemmel nézve az áramszolgáltatók – az Elmü Rt., az Émász Rt. illetve a Démász Rt. ma is tőzsdén van – alacsony kockázatú papíroknak számítanak, ezért körülbelül 4 százalékkal magasabb hozam várható tőlük, mint az állampapíroktól – magyarázta. (Ezek hozama tavaly 7 százalék körüli volt.) „A kampányban láthatóan azért folyik a verseny, hogy ki tudja jobban csökkenteni az árakat, ám ezek nemzetközi szerződésekhez kötődnek. Nem lehet tudni, hogy az ígéretekből mi valósul meg” – véli Bónis.

Az áramcégek nyereségessége egyébként nemzetközi összehasonlításban is viszonylag magas. Az amerikai áramcégeknél az elmúlt években 10 százalékról 6 százalék körülire csökkent a nyereség az árbevételhez képest. Magyarországon viszont a magánerőművek eredményszintje 11-22, az áramszolgáltatóké pedig 2-9,5 százalékos volt.
A Hírlap több áramszolgáltató illetve erőmű-társaságot is megkeresett, ám lapzártáig nem kaptak kérdéseikre választ. „Ez most egy politikai kérdés, még sokat kell egyeztetnünk” – mondták az E.On Hungria sajtóosztályán.
(magyarhirlap.hu)