Szonda: az MNB az egyik leghitelesebb intézmény

A lakosság 66 százaléka megbízik az MNB döntésének szakszerűségében, azaz a jegybank tavaly megduplázódott bizalmi indexe megerősítést nyert. A Szonda Ipsos októberi felméréséből kiderül az is, hogy a nemzeti bank hitelessége továbbra is az Alkotmánybíróságéval vetekszik, és messze nagyobb, mint a kormányé vagy a parlamenté.

A Magyar Nemzeti Bank felkérésére a Szonda Ipsos 2005. októberében személyes megkérdezésen alapuló ezerfős, reprezentatív közvélemény-kutatást végzett az MNB lakossági megítéléséről, tevékenységi körének ismertségéről és az euró bevezetésével kapcsolatos várakozásokról – írja a Világgazdaság.

Az idei kutatás megerősítette a korábban mért eredményeket: míg 2003-ban csak a lakosság 29 százaléka mondta, hogy megbízik az MNB döntéseiben, 2004-ben ez az arány 65 százalékra emelkedett, 2005-ben pedig kétharmada vélekedett így. Az állami intézmények iránti bizalmi rangsorban az MNB-t az idén is csak az Alkotmánybíróság előzte meg (76 százalék), az MNB-nél meszsze alacsonyabb például a Pénzügyminisztérium elismertsége (44 százalék).

Úgy tűnik, leginkább a pénzügyek politikától való függetlenségének biztosítása és a kereskedelmi bankok feletti felügyelet miatt tekintik az emberek fontosnak az MNB létezését. Az inflációs feladatok és az árstabilitás miatt szintén fontos az MNB az emberek 60-64 százaléka számára.

A válaszadók gondolkodásában a jegybankhoz olyan értékek kapcsolódnak, mint szakmai hozzáértés, racionalitás, elkötelezettség, illetve stabilitás, nélkülözhetetlen nemzeti intézmény, amely magas státusú, de távol van az emberektől. A kérdezettek szerint az MNB imázsának szintén nagyon lényeges eleme a megbízhatóság.

Megosztja a társadalmat az euró bevezetése

Az euró bevezetése továbbra is megosztja a társadalmat. Ma 42 százalék tartaná előnyösnek, 36 százalék hátrányosnak, ez hibahatáron belüli elutasítottság-növekedést jelent 2004-hez képest. A többszöri céldátum változtatása továbbra is elbizonytalanítja az embereket: tavaly 38 százalék ugyan 2010-re tette az eurózóna-csatlakozást, a másik nagy csoport (24 százalék) azonban 2008-at jelölte meg, s nagy volt az egyéb dátumok közötti szóródás.

(Világgazdaság)