Közel százfős tömeg gyűlt össze ma a kora esti órákban a budapesti Egyetem téren arra a szolidaritási akcióra, amelyet a Fidelitas – Nemzedéki Konzervatív Köre és a fővárosi Márton Áron Szakkollégium Hallgatói Önkormányzata tartott. A megmozdulást az erdélyi magyar nyelvű állami felsőoktatásért, illetve a kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért tartották. A diákok között idős emberek is megjelentek, és minden résztvevő égő gyertyát tartott a kezében.
A rendezvényt Goró Oszkár, a Fidelitas egyik alelnöke nyitotta meg, felkérve a közönséget, hogy együtt énekeljék el a Himnuszt. A felszólaló ezután kijelentette, hogy szervezete nevében azonosul a Kolozsváron létrejött Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) álláspontjával, vagyis: „tarthatatlan, ami Romániában a magyar kisebbséggel történik”. Fekete Szilveszter a BKB és a Magyar Ifjúsági Tanács részéről szólalt fel. Kifejtette, hogy Erdélynek önálló, állami magyar tannyelvű egyetemre van szüksége, és a budapesti tüntetők jelenléte, valamint a vajdasági hasonló megmozdulások is igazolják ennek jogoságát. – Sajnálatos, hogy az utcán kell követelnünk azt, ami 1990 óta a román kormányprogramok és különböző megállapodások részét képezi – mondta, majd kitért arra, hogy az önálló Bolyai Egyetem 1959-ben Ceausescu kommunista diktatúrája alatt szűnt meg. – Újraindítása jogos igénye az érvényesülni vágyó erdélyi magyar fiataloknak – folytatta, hozzáfűzve: a román közoktatás állapota bizonytalan jövőképet fest, ráadásul az erdélyi magyar egyetemisták a bukaresti hatalmi erővonalak váltakozásának, valamint a politika által befolyásolt magyarországi támogatási rendszernek vannak kiszolgáltatva. – Ez tömeges kivándorláshoz vezetett eddig is – jegyezte meg a szónok, aki ezután felolvasta a BKB követeléseit: jövő év január végéig jöjjenek létre az önálló magyar karok, a román állam járuljon hozzá a magyar nyelvű felsőoktatási intézmények fenntartásához, illetve, hogy a moldvai csángómagyarok is az anyanyelvükön tanulhassanak. Fekete Szilveszter ugyanakkor szükségesnek nevezte a közoktatásban felállítandó önálló intézményrendszert is.
A rendezvényen felszólalt Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség főtitkára, aki hallgatóságához fordulva azt mondta: „komoly kérdéseket kell feltennünk úgy Magyarországon, mint a Kárpát-medencében, amikor a romániai magyarság létszámaránya meghaladja a hat százalékot, és ehhez képest elenyésző jogokkal rendelkezik„. Ennek okát abban látta, hogy az anyaországban nincsen meg az egységes politikai akarat ennek az állapotnak a kezeléséhez. – Jelentős váltás 2000-ben következett be, amikor magyar állami támogatással létrejött a csíkszeredai Sapientia Tudományegyetem, és a nagyváradi Partiumi Egyetem is élvezhette a polgári kormány támogatását. Tekintsünk azonban Kárpátaljára és a Délvidékre is, mert ott még nagyobbak a hiányosságok – tette hozzá.
A főtitkár felszólalását követően Váradi Eszter elszavalta Reményik Sándor Templom és iskola című versét, majd Dobó László, a Fidesz parlamenti képviselője, a Fidelitas alelnöke kapott szót. Beszédét azzal kezdte, hogy nagy a kísértés benne „odadörgölni a magyar kormánynak, mit tett, vagy mit nem tett az erdélyi magyarokért”. Kifejtette: Magyarország polgárainak egy része nem is érti, mennyire fontos az anyanyelven való tanulás a nemzeti megmaradáshoz. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állampolgároknak is kötelessége kiállni az erdélyiekért. – Nemcsak azért, mert a Bolyai Egyetem annak idején a dédapáink adójából épült, hanem, mert 2005-ben már elfogadhatatlan, hogy egy több mint egymilliós nemzeti közösség csak korlátozva használhatja az anyanyelvét – érvelt. A rendezvény befejezésekor a résztvevők elénekelték a Székely Himnuszt, majd gyertyáikat a tér közepén helyezték el.
családtámogatás
Öt megkerülhetetlen tény, amely a családoknak hatalmas segítséget jelent
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!