A magyar kultúra fegyvertára egy erős fegyverrel gyarapodott. Mindenki tudja, mit jelent különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon túl eljut a magyar szó – e szavakkal indította útjára az rendszeres adását első ízben sugárzó Magyar Rádiót 1925 december 1-jén az MTI vezérigazgatója, Kozma Miklós. A Magyar Rádió aznap este 8 órakor kezdte meg adását, melyben Kerntler Jenő adta elő Liszt: Szerelmi álom és Bartók: Allegro Barbaro című zongoraművét.
A magyar rádiózás, a Rákóczi út 22-es számú ház IV. emeletéről indult: itt rendezték be az első stúdiót. A rádió, mely 1928-ban költözött a Bródy Sándor utcába, szinte minden jelentős történelmi esemény kommentátora volt, sőt 1956-ban a magyar történelem egyik legnagyobb, világtörténelmi jelentőségű forradalma első estéjén az események egyik főszereplőjévé vált.
1927-ben 3 kW-os, 1928-ban Lakihegyen 20 kW-os adót állítottak fel, ami a vételi viszonyokat is javította, Tibetből és Alaszkából is jelezték az adás vételét. 1928-ban az előfizetők száma 169 ezerre, 1930-ban 308 ezerre, 1934-ben 340 ezerre emelkedett. Ebben az évben a rádió már külföldre is sugárzott műsorokat.
A délután induló rádióadások kezdetére a „hívójel” hívja fel a figyelmet. Az állomásjelző dallam, amely a hangolást könnyítette meg, a Magyar Rádió újítása volt. Kezdetben az adások túlnyomó többsége élő zenei közvetítés volt; a hanglemezről sugárzott első zenei adásra 1926. március 13-án került sor, s az új technikai eszközt egyelőre ritkán vették igénybe. A komolyzenei jelleg csak lassan, a közízlés felmérését követően kezdett háttérbe szorulni. A prózai adások zömét a „felolvasások” tették ki. Elsők között tartott felolvasást a Rádióban Rákosi Jenő, Wlassics Gyula, Apponyi Albert gróf, Klebelsberg Kuno gróf, Vass József, Szász Károly.
A gyermekeket délutánonként két mesemondó szórakoztatta, Oszkár bácsi (Szalay Oszkár) és Bergengóc bácsi (Zsombók Zoltán) személyében. Ugyancsak a délutáni programhoz illeszkedett a speciális női problémákkal foglalkozó Asszonyok tanácsadója, Arányi Mária műsora.
1925 decemberétől már istentiszteleteket is közvetített a rádió. A katolikus egyházi szónokokon kívül református, unitárius és evangélikus lelkészek tarthattak igehírdetést. Híresek és nevezetesek voltak Ravasz László püspök beszédei, melyeket a Kálvin téri református templomból vettek át. Égő csipkebokor címen 1936-ban kötetben is megjelentek ezek a rádióprédikációk.
A kolozsvári bevonulástól a barbár lakihegyi adórombolásig
1938 novemberében a Magyar Rádió közvetített az I. bécsi döntés alapján visszakerült Felvidék eseményeiről. A rádió végig nyomon követte az elszakított országrészek visszacsatolását. 1940-ben, amikor a II. bécsi döntés következtében Erdély egy része visszatért, szeptember 5-13. között a katonákkal együtt bevonuló „Rádió 4” közvetítőcsoport helyszíni közvetítéseket adott a diadalmas eseményről. A Posta a kassai adót nagyobbra cserélte, és a felszabaduló 0,75 kW-os berendezést Kolozsvárott helyezte üzembe. Az adó Budapest I. műsorát közvetítette. Később stúdió is létesült a városban.
1941-ben a a délvidéki bevonulásról helyszíni közvetítések számoltak be a rádióban.
1944. március 19-én a megszálló német csapatok elfoglalták a lakihegyi adóállomást, majd megszállták a stúdiót. Rövid leállás után indulók hangzottak el, de a német megszállás tényéről csak 22-én olvastak be rövid közleményt.
1944 október 15-én 12.30-kor hangzott el a rádióban a Horthy-proklamáció a fegyverszünetről. Késő délután Vörös János vezérkari főnök hadparancsát, majd 18.25-kor Szálasi ellenproklamációját közvetítette a rádió a harc folytatásáról. 1944. november 30-án a budapesti rádió elhallgatott, a visszavonuló németek felrobbantották a lakihegyi adót, s leszerelték a műszaki berendezéseket.
Újra feléled Budapest hangja
1945. január 25-én az újabb megszállók, ezúttal a Vörös Hadsereg alakulatai által elfoglalt Pesten Ortutay Gyula megbízást kapott a Budapesti Nemzeti Bizottságtól az MTI és a Rádió újjászervezésére. Január végén megkezdődött a romeltakarítás az ostrom alatt tönkrement stúdióban és Lakihegyen. Márciusban már zenekar próbált a kályhával fűtött II. stúdióban, áprilisban hanglemezre vették az új szünetjelet, ami a „Te vagy a legény, Tyukodi pajtás” melódiája. A postaműszakiak üzembe helyezték azt a 0,5 kW-os Telefunken adót, amely 1925-ben Csepelen működött, és megmaradt a szabadsághegyi telefonközpontban. Május 1-jén 12 órakor ezen az adón és 7 utcai hangszórón ismét megszólalt a rádió.
A forradalom szabad rádiója
1956 október 23-án este 9 óra körül fegyveres harc kezdődött a Rádió épületénél. Ettől működésképtelenné vált az intézmény. A forradalom első fegyverténye az ÁVH-sok által védett Magyar Rádió elfoglalása volt, melynek bejáratára a Szabad Magyar Rádió feliratot akasztották.
Október 24-én ideiglenes stúdiót építettek ki a Parlamentben, amely először Kossuth Rádió, majd október 30-tól november 4-ig Szabad Kossuth Rádió néven jelentkezett. Ez a stúdió 1957 áprilisáig működött. November 4-én megkezdődött a szovjet csapatok általános támadása a magyar forradalom és szabadságharc vérbe fojtására, ezután hangzott el Nagy Imre híres beszéde a Parlamentben.
1989-ben a Magyar Rádió a rendszerváltás tanújává lett: január 28-án Pozsgay Imre nyilatkozik az 1956-ról, először nevezve népfelkelésnek a magyar forradalmat.
forrás: kincsestar.radio.hu
tóth alex
Tóth Alex megszólalt: Azt nem mondom, hogy mindent megkaptam + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!