A Népszabadság birtokában lévő ügyészségi határozat szerint már 2003-ban titkos nyomozás kezdődött egyes magyar vállalatok ellen a „külföldiekről szóló törvény megsértésének gyanúja” miatt. Ennek keretében a német hatóságok jogsegélykérelem – azaz a magyar hatóságok tudta és beleegyezése – nélkül titkos adatgyűjtést végeztek Magyarországon.
Az ügy pikantériája, hogy az akkor eljáró fuldai ügyészség azt állapította meg, hogy a titkos magyarországi nyomozás adatai nem alapozzák meg az eredeti gyanút, nevezetesen, hogy a potenciális gyanúsítottakként megnevezett magyar vállalkozók cégei Magyarországon nem végeznek semmiféle érdemi tevékenységet, azaz postafiókcégek, s legfeljebb csak munkaerő-közvetítést folytatnak.
Ennek ellenére 2004 áprilisában – részben a német hatóságok titkos magyarországi nyomozásának „eredményeit” is felhasználva rendelték el Németországban a SoKo Pannonia fedőnevű munkaügyi razziasorozatot, majd egy évre rá a SoKo Bundát. E két akciósorozatban mintegy ötven magyar vállalkozás tevékenységét korlátozták (olykor teljesen ellehetetlenítve őket) a SoKo-kommandók. (nol.hu)
origo.hu
Megszólalt az ügyvéd: mi vár a Palatinuson vízbe fulladt kislány édesanyjára?
