Az Országgyűlés megkezdte a 2006. évi költségvetés újra megnyitott részletes vitáját, amelynek lefolytatására nyolcórás időkeretet állapítottak meg a képviselők számára. Molnár Albert pénzügyi államtitkár elmondta: a költségvetés eddigi módosítása nyomán 32,2 milliárd forinttal javult az önkormányzatok helyzete. A szakpolitikus szerint a szociális normatívák 6,3, az oktatási normatívák 8,7 milliárd forinttal javultak, 15 milliárdos csomagot fogadtak el béremelésre, 3 milliárd forint plusz lesz útburkolat-, félmilliárd sportpályák felújítására, a megyei fejlesztési pénzek pedig 2 milliárd forinttal nőttek.
Keller László szocialista képviselő ismertette módosító indítványát, amely szigorítaná a normatív állami támogatás felhasználásának ellenőrzését a személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények esetében. A politikus szerint a változtatás elfogadásával visszavonhatnák a jogtalanul igénybe vett összegeket.
Varga Mihály, a Fidesz-frakció gazdasági kabinetjének vezetője arról beszélt, hogy az eddig elfogadott módosító indítványok eredményeként néhány terület többletforráshoz juthat 2006-ban, de összességében nem lett jobb a tervezet. Az ellenzéki politikus úgy vélte: a kormány hiteltelenné vált a piac szemében, és az euró 2010-es bevezetése kétséges, ha jelenlegi formájában fogadják el a büdzsét.
Molnár Albert, a pénzügyminiszter politikai államtitkára válaszában azt mondta: Varga Mihály nem a költségvetés tervezetéről, hanem a magyar gazdaság fideszes elemzéséről szólt.
Az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy az önkormányzatok terheit növeli a kormány által megígért bérfejlesztés, és hogy még most sem dőlt el, mekkora lesz a köztisztviselők és közalkalmazottak béremelése. Tállai András, a Fidesz képviselője feltette a kérdést: milyen kormány az, amelyik azután mondja meg, hogy mennyi lesz a bérfejlesztés, miután már elfogadták a költségvetés főszámait.
A szocialista Jauernik István közölte: remélhetőleg hamarosan megszülethet a bérmegállapodás. A kormány tervei szerint részben felszabadítaná az önkormányzatoknál zárolt pénzt , hogy a béremelés egy részét fedezze. A teljes összeget az eddigi kormányok sem adták meg – közölte.
Tállai, összegezve a Fidesz álláspontját, kifejtette, hogy visszalépést jelent a büdzsé. „Visszalép az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ágazatban, a családtámogatásban és visszalép az önkormányzatban is, tehát mindenhonnan elvesz, mégis a helyzet romlik, mert nő a költségvetési hiány” – emelte ki a politikus.
Molnár Albert válaszában leszögezte, hogy a fiatalok életkezdési támogatását, azaz a babakötvény forrását belső átcsoportosítással teremtik meg. Hozzátette: az önkormányzati béremelésekre a tartalékképzés részbeni feloldása jelent megoldást. Molnár ismertette, hogy a kabinet egyetért a bölcsődei, kollégiumi normatív támogatások növelésével, a kedvezményes étkezésre fordított összeg megemelésével, és azzal, hogy az 1500-nál kevesebb lakosú települések több pénzhez jussanak.
A parlamenti vita végeztével a jövő évi költségvetésről december 19-én szavazhat az Országgyűlés.
Bizonytalan, lesz-e a földosztás
Korábban Lengyel Zoltán fideszes képviselő napirend előtti felszólalásában közölte: az agrárminiszter saját, földosztást vizionáló kormányfőjét cáfolja, amikor azt állítja, hogy a vonatkozó törvényjavaslat nem teszi lehetővé az állami tulajdonban álló termőföldek ingyenes megszerzésének lehetőségét. A kormány önerő nélküli hitelt ígért, de a birtokfejlesztési kölcsön a saját források kiegészítésére szolgál. Hozzátette: a gazdák nevében megkereste a minisztert, hogy választ kapjon, hol lesz földosztás és hol vásárolhatnak állami tulajdonú földeket. A miniszteri válaszból kiderül, hogy a gazdáknak erre nem lesz lehetőségük.
Pásztohy András földművelésügyi államtitkár elmondta: a nemzeti földalapról szóló törvény kedvezményezettjei az önkormányzatok, hogy a földet művelő emberek lehetőséget kapjanak a gazdálkodásra. Az önkormányzatok kiemelt közcélú tevékenységhez ingyenesen kapnak földhasználatot – fűzte hozzá.
Tóth József MSZP-s politikus a panelprogramról beszélt napirend előtti felszólalásában. Elmondta: a panel plusz hitelprogram lakóépületek energiatakarékos korszerűsítését támogatja oly módon, hogy a költségeket a lakóközösségek, a helyi önkormányzatok és az állam egyenlő arányban vállalják. Az állam az önrész biztosításához 20 milliárd forint keretösszegű, kedvezményes kamatozású hitelt biztosított. Közölte: a szeptember végi pályázati határidőt az év végéig meghosszabbították.
(Teletext.hu, Info Rádió, Magyar Rádió)
Szerencsejáték Zrt
Újabb milliárdossal gazdagodott Magyarország, mutatjuk, mire ikszelt a szerencse fia
