Keresztes Lajos a cseh döntésről

Keresztes Lajos történész: E prágai parlamenti döntést – s e tekintetben aligha lehetnek kétségeink, hiszen politikai határozat született – a közelgő csehországi választások is motiválták. E lépéssel a cseh jobboldal a szimbolikus politikai térben is megkérdőjelezte a közép- és kelet-európai posztkommunista baloldal utolsó legitimációs mítoszát. Jelezte, hogy fel kívánja szabadítani az aktuális politikai érdekek szolgálólányává tett történelmet a kettős mérce rabsága alól. Az alól a félszeműség alól, amellyel a tényeket addig alakították, amíg a kommunista diktatúra borzalmas bűneiből is csak apró hibák lettek. Amelyekért elegendő néhány teátrális bocsánatkérés: lásd Gyurcsány Ferenc november 4-i, a Klubrádióban előadott, az előre megkomponáltság érzetét keltő meghatódását 1956 áldozatai kapcsán. Amely után – természetesen ez az elvárás – minden további kérdőjel csak gonosz akadékoskodásnak, szőrszálhasogatásnak tűnhet. Ennek az egyoldalú szemléletnek egyik ismert eszköze mindmáig a bűntettek egyszerű áttolása az ellenség térfelére, amelynek talán legismertebb példája a katyni mészárlásnak a németek bűneként történő ábrázolása.

(Magyar Nemzet, 2005. december 10.)