Már nem vonzóak a magyar ingatlanok

A befektetők a magyar, a cseh és a lengyel ingatlanpiacok helyett egyre inkább Romána és Bulgária felé fordulnak. Budapesten csökken az irodák, a kiskereskedelmi és az ipari ingatlanok hozama is. A fél- és öt milliárd közötti befektetések vonnzák a legtöbb nemzetközi érdeklődőt.

Az első- és a másodosztályú ingatlanos termékek között nagy különbségek figyelhetők meg. A nemzetközi intézményi befektetők az első osztályú ingatlanok iránt érdeklődnek a kelet-közép-európai régióban, ám ezekből a termékekből kevés van a piacon – közölte Hajnal István, a Biggeorge's NV Rt. MRICS vezérigazgatója. A Property Investment Forum 2006 konferencián elhangzott, hogy a társaság felmérése szerint a befektetési ingatlanpiacon mintegy 150 milliárd forint értékű tranzakció megy végbe évente Magyarországon – írja a Napi Gazdaság.

A hazai kis- és közepes befektetők tőkeerejének maximuma alig haladja meg az 500 millió forintot, a nemzetközi cégek ennél nagyobb összeget invesztálnak. 500 millió és 5 milliárd között sokan érdeklődnek, ám kevés a jól kidolgozott projekt.

Az úgynevezett hot properties kategóriának a komoly lehetőségeket jelentő projekteket nevezik. Az irodapiacon a kiváló minőségű és elhelyezkedésű irodaházak, valamint a testre szabott építészeti megoldásokkal bíró, egyedi arculatot mutató irodák tartoznak ide. A jó adottságú építési telkek áremelkedése egyenletes, ám ezekből kevás található. A legnagyobb hozamra a belvárosi telkek és az autópályák nyomvonala mentén fekvő területek esetében lehet számítani.

A lakóprojekteknél stagnáló árszint és egyre növekvő volumen várható. Ezen a területen a luxuslakások, a hegyvidéki, zöldövezetű villák kerültek a hot properties kategóriába. A logisztikai, ipari ingatlanoknál szintén az épülő autópályák melletti ingatlanok számíthatnak jelentősebb áremelkedésre.

A kiskereskedelemben a főutcák mentén található üzlethelyiségek, illetve az outletek lehetnek kelendőek. A hotel- és szabadidős ingatlanok piacán az olyan szállodaprojekteknek lehet jövője, amelyek nagyban kapcsolódnak a tömegturizmus terjedéséhez, vagyis a fapados légijáratok növekvő népszerűségéhez.

A DTZ-csoport felmérése szerint 1998 és 2005 között a kelet-közép-európai irodapiacon 5,1 milliárd, a kiskereskedelmi ingatlanokba 4,9 milliárd, az ipari és kereskedelmi területeken pedig 0,8 miliárd dollárt fektettek be.

Magyarországon a bérlők alkupozíciója javulóban van, ám ezzel párhuzamosan a bérbeadók egyre nehezebben kötnek üzletet – jelentette ki Doug Hardman, a DTZ-csoport regionális befektetési igazgatója. A korábbi kedvencek, köztük Magyarország, Csehország és Lengyelország háttérbe szorultak, mivel ezekben az országokban telítődött a kereskedelmi ingatlanok és az irodák piaca, de a bevásárlóközpontok és prémium irodaházak továbbra is népszerűek. Az új célországok Románia és Bulgária lettek, az ingatlantípusok közül pedig az outletek és a retail parkok hódítanak. A fővárosok összevetésében Budapesten mind az irodák, mind a kiskereskedelmi és az ipari ingatlanok hozama csökkenőben van.

(Forrás: Napi Gazdaság)