Mikor hívják össze a Máértet?

– A Magyar Állandó Értekezlet összehívásának megfelelő szakmai előkészítés után van értelme, hiszen maga az értekezlet egyfajta betetőzése egy folyamatnak – jelentette ki Batiz András kormányszóvivő a Magyar Rádiónak nyilatkozva.

Vannak olyan egyelőre nyitott kérdések, amelyekben már csak a határon túli magyarok képviselőinek álláspontjára várunk, mint például az alkotmánymódosítás ügye. Ezzel kapcsolatban decemberben szakértői szintű egyeztetések várhatóak, s csak ezt követően van értelme összehívni Magyar Állandó Értekezletet (Máért) – így Batiz.

A Magyar Rádió felidézi: nincs egy hete, hogy a kormány a kisebbségi koalíciós partner fenntartásával ugyan, de elfogadta a határon túli magyarok közjogi státuszáról szóló előterjesztést. Ebben az szerepel, hogy az alkotmányban is rögzíteni kell: a határon túli magyarok részei a nemzetnek mint közös nyelvi, kulturális, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek.

Az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre Petrétei József igazságügy-minisztert és Avarkeszi Dezső kormánymegbízottat kérték fel. Az utóbbi több mint fél éve dolgozik és egyeztet folyamatosan mind a határon belüli, mind a határon kívüli szervezetekkel.

Avarkeszi Dezső a Magyar Rádiónak az elmúlt időszakban többször is nyilatkozott az elképzelésekről. Ilyen a nem európai uniós országokban élő magyaroknak szánt speciális személyi igazolvány és a nemzeti vízum, illetve a világon bárhol élő magyaroknak szánt nemzetiséget igazoló okmány.

Legutóbb október közepén egy marosvásárhelyi konferencián egyeztettek a határon túli magyar szervezetekkel a kormány megbízottai, de a zárónyilatkozat tanúsága szerint maradtak nyitott kérdések. Bár a határon túliak üdvözölték az alkotmánymódosítás tervezetét, a nemzeti vízumot és a határon túl élőket segítő Szülőföld Alap létrehozását, de nincs egyetértés a kettős állampolgárság kérdésében és a Máért szerepében sem.

radio.hu