A fiatal nő rendszeresen fej- és nyakfájásra panaszkodott, orvosa gerincproblémákkal kezdte kezelni. Mivel diagnózisában teljesen biztos volt, nem küldte el másféle vizsgálatra. Túl későn derült ki, hogy jóindulatú agydaganata volt – írja a Magyar Hírlap.
Simon Tamás ügyvéd becslése szerint a műhibák harmadát okozhatja diagnosztikai tévedés. Huszár András, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője a Magyar Hírlap kérdésére egy pécsi háziorvosok körében készült vizsgálatot említett: az esetek harminc százalékában más betegség miatt halt meg a beteg, mint amit doktora diagnosztizált. (Nemzetközi adatok szerint a klinikai diagnózisok az esetek 8,8–24,4 százalékában tévesek.) Nem véletlen, hogy a családorvosokat vizsgálták: a műhibaperes ügyvéd tapasztalatai szerint mellettük a sebészek a „legveszélyeztetettebb” csoport ebből a szempontból.
A korábban igazságügyi orvos szakértőként dolgozó minisztériumi vezető készítette azt a tanulmányt, amely alapján Vojnik Mária politikai államtitkár egy konferencián azt állította: Magyarországon becslések szerint évente három–hatezer ember hal meg orvosi tévedések miatt. A Magyar Orvosi Kamaránál (MOK) vitatják ezt az adatot, de nem tudták megmondani, mi lenne a reális szám. Gyenes Géza, a MOK főtitkára azt mondta, pontos felmérések nincsenek. Évente egy-két tucat esetben derül ki olyan súlyos vétség, hogy a kamara él a legsúlyosabb büntetéssel: a féléves kizárással.
Gyenes állítja: az orvosi tévedések hetven százaléka akkor történik, amikor az orvosnak az uniós irányelvekkel ellentétes ügyeleti rendszer miatt pihenés nélkül kell ellátnia a feladatát.
Annak hátterében, hogy hazánkban csak becsült adatok vannak a tévedések számáról, elsősorban a boncolások alacsony száma áll – magyarázta Huszár. A kórházban elhunyt betegek körülbelül 27 százalékát vetik alá kórbonctani vizsgálatnak, ez kevesebb, mint az uniós átlag.
Magyra Hírlap
origo.hu
Kiadták a figyelmeztetést, heves zivatarok csapnak le csütörtökön
