A megfigyelés azt igazolja, hogy még sok mindent nem tudunk az univerzum legerősebb energiakitöréseiről
A gamma-kitörések az univerzum mélyéről származnak; a NASA szerint még az eddig megfigyelt legközelebbi is több mint 100 millió fényév távolságból származik. A GRB 250702B egy hatalmas, 8 milliárd fényévnyire fekvő galaxisból ered, amely kritikus módon annyi intersztelláris port tartalmaz, hogy minden látható fényt blokkol. A teleszkópok csak az infravörös és a nagy energiájú röntgensugarak hullámhosszának tartományában tudták a GRB 250702B utófénylését rögzíteni.
A kitörés gazdagalaxisában található vastag csillagközi porréteg miatt a gamma-kitörés forrása szinte láthatatlan volt a közönséges látható fény tartományában – írják a kutatók a The Astrophysical Journal Letters szakfolyóiratban november 26-án publikált tanulmányukban. „Ez volt a valaha észlelt leghosszabb gamma-kitörés, amit eddig megfigyeltek – elég hosszú ahhoz, hogy ne illeszkedjen a gamma-kitörések okait leíró meglévő modellek egyikébe sem” – mondja Jonathan Carney, a tanulmány vezető szerzője és a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem fizika és csillagászat doktorandusza.
Az eddigi elemzések azt mutatják, hogy a GRB 250702B gamma-sugár-nyalábot egy hatalmas csillag halála okozta, amit egy fekete lyuk szaggathatott szét, vagy pedig egy héliumcsillag és egy fekete lyuk egyesülése okozhatta a gigantikus energiájú kitörést, ahol a fekete lyuk gravitációs ereje spirális anyagfelhőkben szívta magába a csillag anyagát, belső robbanást indítva el annak magjában.
Az eddigi ismereteink alapján úgy tűnik, hogy a gamma-kitörések többsége, az úgynevezett hosszú kitörések nagy tömegű, a Napnál legalább 40-szer 50-szer nagyobb tömegű csillagok élete végén jönnek létre. Az az objektum, a porgenitor, amely létrehozza a gamma-kitörést, általában egy olyan gyorsan forgó csillag, ami a nagy tengelykörüli sebessége miatt nem tud szupernóvaként felrobbanni. Mivel nagyon alacsony a fémtartalma, ezért a csillag csak kevés anyagot veszít a csillagszél formájában. A csillag központi részének a gravitációs kollapszus miatti heveny összeomlása egy fekete lyukat hoz létre, ami a csillag megmaradt anyagát magába szippantja, és ennek során jönnek létre az ultra-relativisztikus kitörések, a feltételezések szerint jetek, vagyis anyagsugarak formájában. A gamma-kitörések másik, ritkább típusa, az úgynevezett rövid kitörések, két egymás körül keringő neutroncsillag, vagy pedig egy neutroncsillag–fekete lyuk kettős ütközése során keletkeznek.
„De egyelőre még nem tudjuk megmondani, hogy melyik magyarázat lehet a helyes” – mondja Jonathan Carney, a tanulmány vezető szerzője. „A jövőben ez az esemény egyedi viszonyítási alapként szolgál majd mindahhoz, amikor a csillagászok hasonló robbanásokat fedeznek fel és megvizsgálják, hogy azok megegyeznek-e a GRB 250702B tulajdonságaival, vagy pedig valami teljesen mást képviselnek” – fűzte hozzá a kutató. A rekordidejű GRB 250702B gamma-kitörés mindenesetre arra utal, hogy még sok mindent nem tudunk az univerzum legnagyobb energiakitöréseiről.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!