Szűk körű elektronikus bevallás

Májustól már nem használhatnak elektronikus aláírást az adóügyintézéshez a legnagyobb adózók sem, ők is kénytelenek lesznek a kormányzati portálon elérhető ügyfélkapun keresztül azonosítót kérni. A MELASZ fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.

Elfogadta tegnap a parlament az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat módosítását. E szerint csak mintegy ötvenezer adózónak kötelező (és nekik is csak májustól) interneten keresztül benyújtania adóbevallását, s havonta adatot szolgáltatnia a foglalkoztatottakról. A tízezer legnagyobb adózón kívül a havi és a negyedéves bevallásra kötelezettekre vonatkozik ez a szabály. Az éves bevallóknak csak 2007-től kell – kizárólag interneten keresztül – adatokat közölniük alkalmazottaikról. Ezzel összefüggésben mégsem lehet jövő áprilistól összevont számlákra átutalni az adó- és járulékterheket. Az evásoknak nem kell negyedévente adóbevallást készíteniük.

A törvénymódosítás szerint a legnagyobb adózók is kénytelenek lesznek a kormányzati portálon elérhető ügyfélkapun keresztül azonosítót kérni. Májustól ugyanis már nem használhatnak elektronikus aláírást az adóügyintézéshez. Hiába engedi meg mindkét azonosítási formát a novemberben hatályba lépett közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló jogszabály, a tegnapi módosítás szerint adózási kérdésekben csak az ügyfélkapun keresztül kapott jelszavas azonosítóval lehet eljárni. A legnagyobb adózóknak április végéig kell regisztráltatniuk képviselőiket az okmányirodákban, s bejelenteniük őket az adóhatóságnál. Nagy részük vélhetően már megtette ezt: az APEH-től kapott adatok szerint tegnapig 43 ezer cég regisztráltatta magát az adóhatóságnál.

Az elektronikus aláírás-hitelesítő szolgáltatók ellenben kifogásolják, hogy kizárólag a jelszavas azonosítóval lehet adóügyeket intézni. Szerintük a törvénymódosítás a jogbiztonságot is veszélyeztető technológiai visszalépést tesz kötelezővé azáltal, hogy kizárja az elektronikus aláírási lehetőséget. Az ügyfélkapun keresztül nem követhető nyomon, hogy ténylegesen az arra jogosult személy nyújtotta-e be az adóbevallást, s a rendszer működtetői könnyedén hozzáférhetnek az azonosítóhoz. Ezzel szemben a minősített elektronikus aláírásnál mindenki kap egy nyilvános és egy privát kulcsot. Az utóbbihoz senki más nem juthat hozzá. Ennek használatával az elküldött dokumentumról egy meghatározott hosszúságú kódsorozat készül, amely egyetlen betű beleírásával megváltozik – magyarázta Rózsahegyi Zsolt, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) ügyvezető alelnöke. A szolgáltatók elismerik, hogy a kisebb adózóknak elegendő biztonságot nyújthat az ügyfélkapus azonosítási rendszer. Azt viszont elfogadhatatlannak tartják, hogy a milliárdos adóbevallók sem választhatják a megbízhatóbb azonosítást.

A MELASZ fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért. Véleményük szerint ugyanis az elfogadott törvény a jogszabályban meghatározott szabad választási lehetőségben korlátozza az ügyfeleket, továbbá a Versenyhivatalhoz fordul segítségért – írja a Népszabadság.