Korábbi javaslataihoz képest Nagy-Britannia pótlólagos támogatásokat ajánlott fel hét új tagálamnak, Lengyelországnak, Magyarországnak, Csehországnak és Szlovákiának, továbbá a három balti államnak. Az új tervezet „pótlólagos„ forrásokat kínál a strukturális és kohéziós alapból Magyarországnak és a többi új tagállamnak.
A javaslat, amelyet Jack Straw brit külügyminiszter terjesztett elő, 849,3 milliárd eurós költségvetést irányoz elő a következő időszakra; ez továbbra is az egyesített uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,03 százaléka lenne, ugyanúgy, mint a december 5-én közzétett első, 846,754 milliárd eurós brit elnökségi javaslat.
Az előző, luxemburgi elnökség javaslata még mintegy 871 milliárd eurós költségvetésről szólt; ez az arra az időszakra becsült, összesített uniós GNI 1,06 százaléka lett volna. Az 1025 milliárd eurós tavalyi EU-bizottsági javaslat a közös GNI 1,24 százalékát tette volna ki előzetes becslések szerint.
Az új brit javaslat Magyarország számára 140 millió euró többletet jelentene. A december 5-i tervezetben 22 milliárd euró fejlesztési támogatás jutott volna hazánknak. Az új elképzelés szerint Lengyelország mintegy 1,2 milliárd euró, Csehország 200 millió, Észtország 48, Lettország pedig 82 millió euró többlettámogatást kapna.
A tervezet különtámogatást szán Szlovákiának és Litvániának nukleáris erőműveik leszereléséhez – derül ki Jack Straw brit külügyminiszter közleményéből.
London nem tett új javaslatot a Nagy-Britanniának járó uniós visszatérítés ügyében – olvasható abban a közleményben, amelyet Jack Straw külügyminiszter tett közzé a brit uniós elnökség honlapján az Európai Unió új költségvetésére vonatkozó javaslatokról.
A magyar kormány elutasítja az új javaslatot
Az Info Rádió értesülése szerint a magyar kormány elutasítja az unió következő keretköltségvetésére vontakozó újabb brit javaslatot. Ezt Gyurcsány Ferenc az Európai Tanács ülését megelőző, zárt ajtók mögött rendezett parlamenti konzultáción jelentette be.
Szájer József, a Fidesz Európa Parlamenti képviselője szerint semmilyen előrelépést nem jelent az új tervezet. A politikus az Info Rádióban azt mondta: az adminisztráció könnyítésével Magyarország valóban egyszerűbben juthat támogatásokhoz, de szerinte a luxemburgi elnökség ideje alatt elfogadott megállapodást kell alapnak tekinteni. Ez alapján Magyarország 23-24 milliárd euróhoz jutna 2007-2013 között, szemben az új brit javaslatban előirányzott 22 milliárd 140 millióval.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke úgy fogalmazott: az új javaslat a „vasfüggöny idejét idéző Európa költségvetése, amely fenntartaná a méltánytalan és elfogadhatatlan különbséget régi és új tagállamok között”.
Korábban elégtelennek nevezte az újabb törvényjavaslatot José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Véleménye szerint a brit javaslat igen távol van attól, hogy eleget tegyen az elvárásoknak és igényeknek.
A lengyel miniszterelnök nyíltan elutasította a javaslatot és vétót helyezett kilátásba. Elutasító hangok érkeztek Berlinből is, nem kielégítőnek minősítve a britek új tervezetét. Ez még mindig nem olyan javaslat, amely tárgyalások alapját képezhetné – jelentette ki egy nevének elhallgatását kérő magas beosztású német illetékes. Madridi kormányforrások a korábbi indítványhoz képest tett engedményeket a Zapatero-kabinet által kifejtett nyomás eredményének tartják. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az új javaslat egy jó irányba tett kis lépés, de nem elégséges.
Szintén elutasító volt Lettország válasza. Az olasz kormány szerint nem kielégítő, Belgium álláspontja alapján pedig nem elég ambiciózus a brit EU-költségvetési javaslata, de már a francia külügyminiszter is azt mondta, hogy ez nem nyújt alapot egy mindenki számára megfelelő egyezség létrejöttéhez.
Nem kell bármi áron a megegyezés
A brit elnökséget lezáró, Brüsszelben december 15-16-án sorra kerülő EU-csúcson, mint azt Jack Straw brit külügyminiszter is jelezte, a tagállamok által egyre erőteljesebb nyomása alatt álló London nem kíván „bármilyen áron” megegyezésre jutni a 2007–2013-as uniós költségvetéssel kapcsolatban. A brit javaslat várhatólag nem sokban különbözik a London által már december 5-én közzétett állásponttól. Ezt az európai partnerek egyhangúan elutasították – emlékeztet az AFP.
Rendhagyó, hogy újabb álláspontját a brit elnökség mindössze egy nappal az uniós csúcs előtt ismerteti. Annyi már bizonyossá vált, hogy London nem enged legfőbb követeléséből, a közös agrárpolitika teljes felülvizsgálatából, s voltaképpen ettől teszi függővé a közös költségvetés elfogadását. Tony Blair brit kormányfő szóvivője útján is megerősítette, hogy London nem hajlandó továbbra is finanszírozni a főleg a francia mezőgazdaság számára előnyös agrárpolitika folytatását, míg Jack Straw nyilatkozatából elemzők arra következtetnek, hogy Nagy-Britannia továbbra is ragaszkodik eredeti elképzeléséhez: az új EU-tagok mondjanak le a felzárkóztatási összegek egy részéről.
Élesedő európai ellentétek
A tagállamok vezetői holnap kezdik meg a tervezet tárgyalását, szakértők látnak esélyt a megegyezésre. Ha a kétnapos csúcson mégsem születik egyezség, akkor a januárban hivatalba lépő osztrák elnökség feladata lesz az uniós keretköltségvetés elfogadtatása.
A keretköltségvetés megszavazása már júniusban, a luxemburgi elnökség idején kudarcba fulladt, s ez súlyos presztízsveszteséget jelentett a közös Európa számára, sőt válságtüneteket idézett elő az EU működésében.
A csúcs közeledtével egyre látványosabb a brit–francia törésvonal: a párizsi kormány külügyminisztere hangsúlyozta, hogy radikálisan csökkenteni kell a Nagy-Britanniának jelenleg járó bőkezű költségvetési visszatérítést. A brit ellenzék szerint viszont Tony Blair már eddigi engedményeivel is elárulta a brit nemzeti érdekeket.
Mindeközben az Európai Parlament szocialista és néppárti frakciójának vezetői egyaránt figyelmeztették a tagállamokat: nem hajlandók bármilyen megállapodást elfogadni az unió következő költségvetéséről. Az Európai Unió 2007–2013 közötti keretköltségvetésének jóváhagyásához nemcsak a tagállamok egyetértése szükséges, hanem azt az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Kiállásra kérik Gyurcsányt
José Manuel Barroso az uniós költségvetés vitája kapcsán azt kérte Gyurcsány Ferenctől, hogy mint a visegrádi országok koordinátora álljon ki az új tagállamok és Európa jövője szempontjából fontos elvek mellett. Az unió Bizottságának elnöke még hétfőn ismertette a magyar kormányfővel a költségvetéséről kialakított elképzeléseit, amelyeket eljuttatott Tony Blair brit miniszterelnöknek.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az Európai Néppárt politikusaként is figyelmeztetett egy televíziós nyilatkozatában, hogy a magyar kormánynak nem szabad bármilyen kompromisszumos megoldást elfogadnia, s jelezte, hogy a Néppárt is ezen az állásponton van. Orbán kijelentette, hogy már szerdán Brüsszelbe utazik. A Fidesz elnöke a Magyar Rádió Háttér című műsorának vendégeként kedden este megismételte álláspontját: „Magyarországnak egyetlen forintról sem szabad lemondania az EU költségvetésében„ – hangoztatta .
Parubek megegyezne
Az Európai Unió jövőbeni költségvetése kérdésében Jirí Paroubek, cseh kormányfő a régi és az új tagok konfrontációja helyett a kompromisszumos megegyezést részesíti előnyben. „Elsődlegesnek tartom, hogy megegyezzünk, mert az egyik legfontosabb tényező az idő. S időt veszítenénk, ha arra várnánk, hogy majd az osztrák elnökség alatt megegyezünk” – mondta Paroubek abban az interjúban, amelyet szerdán közölt a Právo című cseh napilap. Ugyanakkor megjegyezte: nem tartja valószínűnek, hogy a britek véleménye az osztrák elnökség alatt lényegesen megváltozhatna, így a problémák is megmaradnának és sem az osztrák, sem a finn elnökség alatt nem jönne létre egyezség.
AFP, Magyar Rádió, klubradio.hu, Info Rádió, MTV Teletext
origo.hu
Gál Kinga békét sürgetett az EP rendkívüli ülésén
