Mégpedig arról – az európai politikában mindeddig példa nélküli eseményről –, hogy Gyurcsány Ferenc ellentételezés nélkül ajánlja fel az országának kijáró támogatások egy részét, azaz – noha nyilatkozataiban azt hangoztatja, nem enged a zsarolásnak – külföldi sajtóértesülések szerint kész beleegyezni a hazánknak járó támogatások megkurtításába. Diplomáciai és sajtóértesülések szerint a brit elnökség 25-30 milliárd euróval csökkentené az uniós büdzsét, illetve tíz százalékkal az új tagállamoknak járó felzárkóztatási forrásokat.
A The Guardian című lap azt írta, hogy Tony Blair brit kormányfő egyelőre nem állapodott meg a tíz új tagállammal a nekik szánt felzárkóztatási források tíz százalékkal történő megszorításáról, noha a magyar fél ötszázalékos megvonást elképzelhetőnek tartott.
A Reuters szerint a Budapesten ülésezett visegrádi négyek elutasították ugyan a tízszázalékos elvonást, Gyurcsány Ferenc viszont azt mondta, hogy ez nem jelenti a kompromisszum elvetését. A tárgyalásokon részt vevő, de név nélkül nyilatkozó illetékes szerint „a britek egyetértenek a kifizetések öt százalék körüli visszafogásával”, amit a brit sajtó szerint Gyurcsány vetett fel. A BBC híradója pénteken még a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón élő budapesti bejelentkezésében arról számolt be, hogy a magyar miniszterelnök „kompromisszumkész” lett volna, ám a cseh, a lengyel és a szlovák miniszterelnök ezt elutasította. Általános megdöbbenésre az öt kormányfő közös sajtótájékoztatója el is maradt, végül csak Gyurcsány Ferenc és Tony Blair tájékoztatta hivatalosan a közvélemény képviselőit.
A balul sikerült háttéralku megtörténtét támasztja alá a Financial Times hétvégi kiadása is, amely közli: a britek „nem több, mint tíz- százalékos” csökkentést javasolnak majd a kelet-európai országok fejlesztési támogatásában, ami arra utalhat, hogy látnak még reményt egy ilyen kompromisszumos javaslat elfogadtatásában.
Batiz András kormányszóvivő az eseménnyel kapcsolatos közleménye nem tér ki arra, hogy Gyurcsány valóban tett olyan kijelentést, miszerint hazánk számára elfogadható lenne a támogatások csökkentése. Arról, hogy a brit sajtóhírekben mégiscsak lehet valami, Baráth Etele uniós tárca nélküli miniszter nyilatkozata árulkodik. Baráth szerint Gyurcsány azért nem tehetett költségvetési válaszjavaslatot, mert egyelőre elnökségi javaslat sincs, és „ebből adódóan nem is lehetett magyar javaslat a nem létező javaslatra válaszként”. Tény viszont, hogy Európa többi országában létező javaslatnak tekintik Blair elképzelését a fejlesztési támogatások tízszázalékos csökkentéséről és az agrártámogatások kurtításáról.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a V4-csúcsról, valamint a magyar és brit kormányfő találkozójával kapcsolatban lapunknak kijelentette: ha már Gyurcsány Ferenc a nemzeti érdekek védelmezőjének szerepében tetszeleg, jó lenne, ha nemcsak az angol, hanem a magyar érdekeket is figyelembe venné. Elmondta: a múlt héten Tony Blairen kívül három miniszterelnök látogatott Budapestre, viszont a diplomáciában szokatlan módon elmaradt az előzetesen meghirdetett, közös sajtótájékoztató a tárgyalásokról. A Fidesz értetlenül áll ezelőtt – hangsúlyozta. – A visegrádi négyek kohéziója meggyengült. Ugyanakkor nem váratlan dologról van szó, hiszen Gyurcsány korábban a hároméves, átmeneti uniós költségvetésről szóló javaslatát is a visegrádi országok megkérdezése nélkül terjesztette elő – tette hozzá Németh Zsolt. A külügyi bizottság elnöke kifejtette: átlátszóak a magyar miniszterelnöknek a nemzeti érdekek védelméről szóló propagandaszólamai. Emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány a mezőgazdasági támogatások ügyében is több alkalommal kinyilvánította, hogy megfontolja az azok megkurtításáról szóló brit javaslatot.
Az uniós büdzséről a december 15–16-i londoni csúcson dönthetnek a tagállamok, bár megfigyelők szerint egyre kevesebb az esély az egyezségre.
Számvevőszéki vizsgálatot sürget az ellenzék
