Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása szerint az orvosnak ilyen törvényi kötelezettsége kizárólag az elhunyt kiskorú személy törvényes képviselőjével szemben van, további hozzátartozókat azonban sem itt, sem más elhunytaknál nem említ a törvény, így azoktól hozzájárulást kérni nem kell.
Az ombudsman kiemeli, hogy az első hazai élődonoros májátültetésről szóló sajtóhíreknek köszönhetően a szerv- és szövetátültetés itthoni és nemzetközi gyakorlata az érdeklődés középpontjába került, és az orvosi gyakorlatról szakmai és társadalmi párbeszéd alakult ki. Lenkovics leszögezi: az egyik részkérdés a halottból történő szervkivétel törvényi szabályozása és orvosi gyakorlata közötti ellentmondás.
A törvény szerint egyértelmű, hogy átültetés céljából szerv és szövet halottból történő eltávolításához a hozzátartozó utólagos hozzájárulására nincs szükség, ám a gyakorlatban az orvosok etikai szempontok miatt kérik a hozzájárulást, amit nagyon gyakran a hozzátartozók megtagadnak – olvasható Lenkovics közleményében.
Magyarországon személyes tiltakozó nyilatkozat hiányában a szerv- és szövetkivétel a törvény által megengedett – emeli ki Lenkovics, és hozzáteszi: a szervátültetésre szoruló, egyre súlyosabb életveszélyben élő betegek élethez való joga az alapvető emberi jogok rangsorában sokkal előbbre való, mint a hozzátartozóknak a kegyeleti jogukból levezethető, utólagos hozzájáruláshoz fűződő érdeke.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség