Márciusban tárgyalják a Ságvári-ügyet

A Legfelsőbb Bíróság március 6-ra tűzte ki a tárgyalást annak a csendőrnyomozónak az ügyében, akit 1959-ben halálra ítéltek és kivégeztek, mert „részt vett Ságvári Endre elvtárs nyomon követésében, leleplezésében, elfogásában és megölésében”. Az elítélt hozzátartozója a döntés felülvizsgálatát kezdeményezte.

2006. 01. 20. 23:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A katonai főügyészség egyetért azzal, hogy a volt csendőrt fel kell menteni a Ságvári halálával kapcsolatos vád alól, a halálbüntetés törlését azonban nem helyesli. Ságvári 1944. július 27-én halt meg abban a tűzharcban, amelyet egy budai cukrászdában vívott az elfogására kivezényelt rendőrökkel és csendőrökkel.

A Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülést tart majd, s ezen felelevenítik a 47 évvel ezelőtti esetet: Kristóf László egykori csendőrnyomozó felelősségre vonásának történetét. Zétényi Zsolt ügyvéd szerint az 1959-ben kihirdetett halálos ítélet jogsértő volt, ezért a hatályon kívül helyezését és Kristóf felmentését kéri. Az eljárást az elítélt testvére nevében kezdeményezte a jogi képviselő.

Kristóf László csendőr főtörzsőrmester 1944. július 27-én Palotás Ferenc csendőrnyomozóval s Cselényi Antal rendőrdetektívvel és Pétervári János rendőr őrmester gépkocsivezetővel arra kapott utasítást, hogy illegalitásban lévő kommunistákat figyeljenek, kövessenek. Eközben ismerték fel Ságvári Endrét, aki egyik elvtársával találkozott a mai Szépilona cukrászdában. A telefonon kapott utasítás szerint megpróbálták őrizetbe venni a két kommunista vezetőt. Ságvári színleg megadta magát, kezét feltartotta, később azonban a táskájához nyúlt, s fegyverét elővéve lövéseket adott le. Három nyomozót megsebesített. Egyikük – Pétervári János – a kórházban belehalt sérüléseibe. Ságvárit az épületen kívül, Cselényi Antal fegyveréből érte a halálos lövés – a kommunista vezető ugyanis kimenekült a helyiségből.

Zétényi Zsolt úgy véli, egyszerű őrizetbe vételről lett volna szó. Ebből más alkalommal nem lehetett volna büntetőeljárás, az eset csupán a sértett személye miatt vált bűnüggyé. A katonai bíróság azonban 1959-ben – az 1956 utáni megtorlások idején – elővette az 1944 nyarán történt esetet, és Kristóf Lászlót halálra ítélte emberek törvénytelen kivégzésével és megkínzásával elkövetett háborús bűntett miatt. Ugyanebben a perben vonták felelősségre Palotás Ferenc csendőrnyomozót, és szintén halálra ítélték. Az eljárásban 11 csendőr és rendőr szerepelt még vádlottként – egy harmadik személy is a legsúlyosabb büntetést kapta. A Ságvárit halálosan megsebesítő Cselényi Antal külföldre távozott, s nem is tért haza többé.

A történet további részleteit a Magyar Nemzet szombati számában olvashatják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.