Márciusban tárgyalják a Ságvári-ügyet

A Legfelsőbb Bíróság március 6-ra tűzte ki a tárgyalást annak a csendőrnyomozónak az ügyében, akit 1959-ben halálra ítéltek és kivégeztek, mert „részt vett Ságvári Endre elvtárs nyomon követésében, leleplezésében, elfogásában és megölésében”. Az elítélt hozzátartozója a döntés felülvizsgálatát kezdeményezte.

A katonai főügyészség egyetért azzal, hogy a volt csendőrt fel kell menteni a Ságvári halálával kapcsolatos vád alól, a halálbüntetés törlését azonban nem helyesli. Ságvári 1944. július 27-én halt meg abban a tűzharcban, amelyet egy budai cukrászdában vívott az elfogására kivezényelt rendőrökkel és csendőrökkel.

A Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülést tart majd, s ezen felelevenítik a 47 évvel ezelőtti esetet: Kristóf László egykori csendőrnyomozó felelősségre vonásának történetét. Zétényi Zsolt ügyvéd szerint az 1959-ben kihirdetett halálos ítélet jogsértő volt, ezért a hatályon kívül helyezését és Kristóf felmentését kéri. Az eljárást az elítélt testvére nevében kezdeményezte a jogi képviselő.

Kristóf László csendőr főtörzsőrmester 1944. július 27-én Palotás Ferenc csendőrnyomozóval s Cselényi Antal rendőrdetektívvel és Pétervári János rendőr őrmester gépkocsivezetővel arra kapott utasítást, hogy illegalitásban lévő kommunistákat figyeljenek, kövessenek. Eközben ismerték fel Ságvári Endrét, aki egyik elvtársával találkozott a mai Szépilona cukrászdában. A telefonon kapott utasítás szerint megpróbálták őrizetbe venni a két kommunista vezetőt. Ságvári színleg megadta magát, kezét feltartotta, később azonban a táskájához nyúlt, s fegyverét elővéve lövéseket adott le. Három nyomozót megsebesített. Egyikük – Pétervári János – a kórházban belehalt sérüléseibe. Ságvárit az épületen kívül, Cselényi Antal fegyveréből érte a halálos lövés – a kommunista vezető ugyanis kimenekült a helyiségből.

Zétényi Zsolt úgy véli, egyszerű őrizetbe vételről lett volna szó. Ebből más alkalommal nem lehetett volna büntetőeljárás, az eset csupán a sértett személye miatt vált bűnüggyé. A katonai bíróság azonban 1959-ben – az 1956 utáni megtorlások idején – elővette az 1944 nyarán történt esetet, és Kristóf Lászlót halálra ítélte emberek törvénytelen kivégzésével és megkínzásával elkövetett háborús bűntett miatt. Ugyanebben a perben vonták felelősségre Palotás Ferenc csendőrnyomozót, és szintén halálra ítélték. Az eljárásban 11 csendőr és rendőr szerepelt még vádlottként – egy harmadik személy is a legsúlyosabb büntetést kapta. A Ságvárit halálosan megsebesítő Cselényi Antal külföldre távozott, s nem is tért haza többé.

A történet további részleteit a Magyar Nemzet szombati számában olvashatják.