Most újra felforrósodott a levegő a Benes-dekrétumok, a magyarok meghurcoltatásai kapcsán, lényegi változás azonban aligha várható. Jirí Paroubek cseh miniszterelnök közvetett bocsánatkérés-féleségét nem a nagy nyilvánosságnak szánta, így ma már alighanem visszaszívná az egészet, hisz Václav Klaus államfő gyors bírálata választási kampánykérdéssé tette az ügyet. Pedig Prágában alapvetően nincs vita Benes megítéléséről. Tavaly a cseh parlamentben csupán egyetlen olyan képviselő akadt, aki nemmel szavazott a volt elnök érdemeit méltató törvényre. Baloldaliak, jobboldaliak és kommunisták mélységesen egyetértettek abban, hogy Benesre és tetteire méltán lehet büszke Csehország. Nehéz mit tenni ezen vélekedés ellen. Az a tizenötezres magyar közösség, amely ma cseh állampolgárként él, nincs abban a helyzetben, hogy asztalt csapkodjon. Számukra az egyetlen cél az asszimiláció megfékezése. Tény, ez utóbbi szomorú folyamathoz a prágai politikának vajmi kevés köze van. Nem úgy, mint a Benest úgyszintén istenítő Szlovákiában, ahol magyarok ellen kampányolni még mindig jó recept a választási sikerhez.
(Magyar Nemzet, 2006. január 14.)

"A hétszentségit neki!" – Kocsis Máté nem hagyta szó nélkül Tseber Roland fenyegetőzését