Pilhál György: Ilyentájt, esztendő elején előjön belőlem a rendszerető ember, rendezgetem az íróasztal fiókjait, kihajigálom az idejétmúlt leveleket, meghívókat, bírósági ítéleteket (nem bűnügyek – sajtóperek), megtalálom az elveszettnek hitt kedvenc tollamat, századszorra is átolvasom a visszaadott, soha meg nem jelent cikkeimet. Van valami nosztalgikus hangulata egy ilyen nagytakarításnak, az ember kilép térből, időből, távolabbról szemléli szegényes munkásságát. Rádöbben, mennyire trehány, amiért nem válaszolt mindegyik olvasói levélre, nem ment el valamennyi kerámiakiállításra, koszorúzási ünnepségre, nem írta meg (és valószínűleg már nem is fogja) azt a korszakosnak szánt riportját, amelynek felvett nyersanyaga fotókkal, dokumentumokkal itt sárgul egy öreg borítékban.
(Magyar Nemzet, 2006. január 7.)
farkas
Farkasriadó Tirolban – elpusztult egy szarvasmarha
