Rövid idő alatt négy nagy hitelminősítő jelentette be, hogy a magas költségvetési hiány, illetve a kampányígéretek miatt rontotta Magyarország adósbesorolását. A legutóbbi, japán minősítésre már nem reagált túl élénken a forintpiac, a politika viszont annál hangosabb a rossz osztályzatok miatt. Az Állami Számvevőszék mint ellenőrző szervezet tisztában van az állam valós pénzügyi helyzetével.
Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a visszaminősítéseknek semmi közvetlen következménye nincs, sőt: nem rossz helyzetet tükröz. Kovács Árpád úgy látja, inkább figyelmeztetés, hogy vegyük komolyan a jelzéseket, és indítsuk el azokat a folyamatokat, amelyek stabilizációs pályára és aztán modernizációs pályára rakják a magyar államháztartást.
– Sajátos helyzet van. Egy működő gazdaságban – tehát nem összehasonlítható a helyzet mondjuk a 10 évvel ezelőtti Bokros-csomag időszakának a problémáival – más az állam ereje, a gazdaság ereje. Magyarországon szerkezetében nem megfelelő, nem az igényekkel találkozó államháztartás van – mondta Kovács Árpád.
– Rendkívül széttagolt intézményrendszerünk van, egy finanszírozási halmaz, ahol hosszabb távon ezeknek az a következményük, hogy megdrágulhatnak a hitelek, tehát érdemes ezeket komolyan venni. Az eladósodás folyamata felgyorsult, az eladósodáson belül pedig működési költségekre, tehát nem a befektetésekre, a fejlesztésekre, hanem pusztán a rendszerek fenntartására egyre nagyobb összegeket fordítunk. Az államadósság növekedésének fele ilyen célokból és ilyen okokból következett be – így az ÁSZ elnöke.
Magyar Rádió
origo.hu
Több ezer ember megélhetése múlik a párkányi fürdőn, ahol az agyevő amőba által fertőzött kisfiú járt
