„Az elmúlt másfél évben napirend előtti felszólalásaimban elmondtam, milyennek látom az országot. Tettem ezt mindannak ellenére, hogy mint sokak, én is úgy látom, itt a siketek párbeszéde zajlik. Most, mint már annyiszor nem az ellenzékhez hanem az ország nyilvánosságához, választópolgáraihoz szólok” – kezdte napirend előtti felszólalását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlament utolsó tavaszi ülésnapján.
Magyarország útelágazáshoz érkezett – jelentette ki a kormányfő, aki szerint az országnak el kell döntenie, hogy milyen sorsot szán magának. „El kell döntenie, hogy kikre bízza a kormányzást: azokra, akiknek a demokratikus kormányzás – amikor kormányon voltak – mindig terhes formalitás volt, azokra, akik úgy gondolták, a parlament létezik ellenzék, sőt heti ülések és vizsgálóbizottságok nélkül is. Bízzuk azokra a kormányzást, akik, ha hatalmi érdekük úgy kívánta, hezitálás nélkül összeálltak Csurka Istvánnal és pártjával, és egy percig nem gondolkodtak el azon, hogy mit jelent a fiatal demokráciának, hogyha a szélsőjobboldal szándékai, akaratai – azé a magyar szélsőjobboldalé, amely soha nem titkolta, hogy kokettál az antiszemitizmussal és a rasszizmussal – azokra bízza a kormányzást. Azokra bízza-e, akik egy percig nem haboztak, hogy Torgyán Józsefre bízzák a vidéket és a mezőgazdaságot, akik kormányban önmagukat azonosították a hazával, amikor ellenzékre kerültek azt mondták, a haza nem lehet ellenzékben. Gyurcsány szerint dönteni kell, hogy azokra bízzuk-e a köztársaságot, akik- amikor kormányon voltak- a kétkedőknek kötelet ajánlottak, ellenzékben pedig depressziókampányt fizetnek statisztákkal teleplakátolva az országot”.
A miniszterelnök szerint nem lehet azt üzenni az összes polgárnak, akik véleménye szerint az elmúlt 4 évben először tapasztalta meg, hogy jövedelme és nyugdíja messze gyorsabban növekedhet az áraknál, hogy rosszabbul élnek. „Útelágazáshoz érkeztünk: az ország választhat, hogy elindul-e azon az úton, amit az egymás iránti tisztelet, a felelős politika, és az egymásért érzett felelősség jellemez, vagy pedig egy olyan utat választ, ahol a politika nem más, mint olcsó szerepjátszási jellemez” – közölte Gyurcsány, aki kifejtette, akkor is ideállt hétről hétre az Országgyűlés elé, amikor nemtelen szavakkal támadják, amikor családjának becsületét sértik, amikor azt is megkérdőjelezik, hogy lehet-e az a felesége, aki, mikor az ellenzék számára egyébként legszimpatikusabb lapok annyi szennyet öntenek az emberre, amennyit egy tisztességesen gondolkodó ember már régen visszautasítana”.
Áder: Ne vádolja a Fideszt hataloméhséggel, aki puccsal lett kormányfő!
„Nyugodjon le, miniszterelnök úr! Nem egy szocialista választási nagygyűlésen van...” – intette higgadtságra Áder János a kormányfőt annak indulatos, napirend előtti felszólalására válaszul.
A Fidesz frakcióvezetője azt kérte Gyurcsány Ferenctől, hogy ne bújjon a papírjai mögé, lássa meg az embereket a döntések mögött.
Áder János visszautasította a miniszterelnök vádjait, amelyek arról szóltak, hogy a Fidesz semmi mást nem akar, csak a hatalmat mindenáron: „Ön beszél erről, aki a miniszterelnöki székbe is puccsal került?” – kérdezte Áder, utalva arra is, hogy ez utóbbit nem a Fidesz találta ki, hanem Gyurcsány elődjét, Medgyessy Pétert idézte csupán.
A szavak és tettek különbözőségeivel kapcsolatban Áder János felidézte, hogy a jelenlegi kormány vezető pártja, az MSZP a 2002-es kampányban ingyen tankönyvet, ingyen iskolai étkezést, diákigazolványt, szívgyógyszert a betegeknek, ingyen jogosítványt és nyelvvizsgát a diákoknak, illetve ingyen számítógépes tanfolyamokat ígért, ezekből azonban semmi sem lett.
A 14. havi nyugdíj kapcsán – amelyet korábban Gyurcsány „csípőből” blöffnek minősített, ráadásul az MSZP-hez kötödő nyugdíjas szervezet vezetője sem helyeselt –, azt kérdezte Áder: „Mi az oka ennek a közönynek? Miért nem akar a miniszterelnök úr tiszta vizet önteni a pohárba?”
A Fidesz frakcióvezetője azt kérdezte: miért fontosabb a 14. havi nyugdíj tárgyalásánál például az a négy törvényjavaslat, amelynek a tárgyalását ma kezdi meg az Országgyűlés, teljesen értelmetlenül, mert már befejezni úgysem tudják – lévén a mai az utolsó ülése a törvényhozásnak.
Áder felszólalása végén – a miniszterelnök döntését megkönnyítendő – átadta Gyurcsány Ferencnek a 14. havi nyugdíjról szóló fideszes törvényjavaslat szövegét.
Gyurcsány: Albánia vagy Franciaország?
Gyurcsány Ferenc a frakcióvezetők felszólalása utáni viszontválaszában kifejtette: olyan politikusokra van szüksége az országnak, akik hisznek is abban a programban, amelyet a válsztóknak ajánlanak. A kormányfő szenvedélyesen hiszi, hogy Magyarország számára csak az a járható út, amelyet a szocialisták-liberálisok ajánlanak.
A miniszterelnök bírálta Orbán Viktor korábbi kijelentéseit, mert azok – szerinte idegenellenesek. (Mint ismert, a Fidesz elnöke évértékelő beszédében azt mondta:„Nem az a természetes, nem az az egészséges, nem az a normális, ha egy országban a külföldiek élveznek előnyöket az ország polgáraival szemben. Éppen ellenkezőleg. ”)
Gyurcsány Ferenc szerint el kell dönteni az országnak: Albánia vagy Franciaország felé akar-e menni, mert az idegenellenesség sehová sem vezet.
A 14. havi nyugdíjal kapcsolatban azt mondta, hogy a mostani kormány igazságosabb nyugdíjrendszert akar, amelyben azok kapnának többet, akik a legrégebben mentek nyugdíjba, s bár a legtöbbet dolgozták, mégis kisebb a nyigdíjuk. Ők nem is egy, hanem több havi nyugdíjkiegészítést kapnak a kormány szerint, s ezt azoknak is el kell fogadniuk, akiknek most magasabb az ellátásuk összege. A kormányfő szerint az ellenzéki javaslat konzerválni akarja a nyugdíjrendszer igazságtalanságait, ezért nem értenek azzal egyet.
Végezetül Gyurcsány megjegyezte: nem jó az az ország, amelyben különféle kampányújságokban minősíthetetlen hangnemben szidják a kormányfőt, a Fidesz szerveréről feltörik az MSZP számítógépét, s abból fontos adatokat lopnak el, s nem jó olyan országban élni, ahol a közalkalmazottak ahhoz kapnak támogatást, hogy akár a miniszterelnök után is nyomozva – példaként az adóhivatalt említette – ártsanak a kormánynak.
Áder: Nem zárja ki egymást a nyugdíjkorrekciós program és a plusz nyugdíj bevezetése – A kormány nem reagált
Áder János napirend előtti felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy nem zárja ki egymást a tavaly elfogadott nyugdíjkorrekciós program és a Fidesz által javasolt 14. havi nyugdíj bevezetése. Nem vagy-vagy, hanem is-is a véleményem, ha a két programra gondolok – fejtette ki álláspontját Áder.
A frakcióvezető beszédében rámutatott arra is, hogy ebben a hónapban kapták meg először a családok az új családtámogatási rendszer összegeit. Sok családnál nemhogy duplájára nem nőtt a családtámogatás összege, de kevesebbet kapott, mint az előző hónapban – figyelmeztetett Áder János.
A frakcióvezető felszólalására a kormányoldal részéről senki nem kívánt reagálni – adta hírül a Fidesz.hu.
Bernáth: Gyurcsány az elbocsátások miniszterelnöke
Mára mindenki számára világossá vált, hogy az MSZP a munkanélküliség pártja, és Gyurcsány Ferenc az elbocsátások miniszterelnöke – közölte Bernáth Ildikó Csizmár Gáborhoz intézett interpellációjában. Hozzátette: a Medgyessy-Gyurcsány-kormány négy éve alatt 5,7 százalékról 7,3 százalékra nőtt a munkanélküliség aránya, s ma minden ötödik pályakezdő fiatal munkanélküli. A Medgyessy-Gyurcsány-kormány sikertelen a munkanélküliség megfékezésében.
Bernáth Ildikó a következő kérdéseket intézte Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez: – Miért van a 400 ezer új munkahely ígéretével szemben több mint 400 ezer munkanélküli? ; – Miért nőtt a munkanélküliség az Önök kormánya alatt?; – 3. Miért utasították el a 10 százalékos járulékcsökkentési javaslatunkat, mely elősegítené legalább 150-200 ezer új munkahely megteremtését?
Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter válaszában közölte, hogy a Fidesz túloz a munkanélküliség tekintetében. Hozzátette: nemhogy nőtt, de csökkent a munkanélküliség az elmúlt négy évben, a 10 százalékos járulékcsökkentési javaslatot pedig azért utasították el, mert az túl sokba kerülne.
Bernáth Ildikó a miniszter válaszát nem fogadta el. Mint mondta: a feltett kérdésekre a miniszter ugyanúgy nem válaszolt, mint ahogy azt eddig tette. Hozzáfűzte: ismételten riogatást hallgathattak válasz helyett.
Se Nomentana-bizottság, se 14. havi nyugdíj
A kormánypártok nem támogatták a házszabálytól való eltérést a Fidesz Otthonteremtés plusz csomagja és a Nomentana-vizsgálóbizottság kapcsán, az Országgyűlés a házbizottság döntése alapján pedig nem tárgyalja a Fidesz 14. havi nyugdíjra vonatkozó javaslatát.
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága nem támogatta az SZDSZ állambiztonsági levéltárakról szóló, zárószavazás előtti módosító indítványát.
A zárószavazásra kerülő javaslatok szerepelt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló javaslat, illetve az autópálya-építés külső forrásból való finanszírozását lehetővé tevő jogszabálytervezet. Utóbbit 333, az előbbit 193 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvényjavaslat 190 igennel, 146 tartózkodással és 2 nemmel kapott zöld utat. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló javaslathoz kevés volt a 150 igen a 191 nem ellenében – adta hírül a Napi Online.
Emellett a büntetőeljárásról, a mozgóképről, a polgárőrségről, a lobbitevékenységről, a büntetőeljárásról, a politikai okból életüktől és szabadságuktól megfosztottak kárpótlásáról, az új Országos Fogyatékosügyi Programról, a gyermekek védelméről és a felsőoktatásról fogadott el törvényjavaslatot, illetve jogszabálymódosítást hétfőn az Országgyűlés.
Az elnöklő Világosi Gábor az ülés végén a jelenlévőknek a tavaszi parlamenti választásokra „sikeres kampányt és sikeres szereplést” kívánt. A záróülésen a honatyáknak vissza kellett szolgáltatniuk diplomata-útlevelüket, valamint el kellett számolniuk a náluk lévő eszközökkel.
