Halogatják a tárgyalást a kisebbségi tövényről

Markó Béla (RMDSZ) csalódott, hogy a hétfői koalíciós ülésen nem esett szó a kisebbségi törvényről, de szerinte most nem e törvény a legfontosabb célkitűzés. A Vajdasági Párt összefogást sürget az óbecsei polgármester-választás példáján okulva. Magáncég üzemelteti januártól a komáromi Selye János Egyetem diákothonát. Az árakat azon nyomban megemelték.

Markó szerint nem a kisebbségi törvény a legfontosabb

Az RMDSZ nem ért egyet a kisebbségi törvény képviselőházi vitájának elkezdésével a koalíciós partnerek biztos és egyértelmű támogatása nélkül – jelentette ki tegnap Markó Béla pártelnök. Markó csalódottságát fejezte ki, hogy a hétfői koalíciós ülésen nem sikerült szót ejteni a kisebbségi törvényről, és hozzátette: várhatóan a jövő héten lesz egy erről szóló találkozó. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ meddig hajlandó elviselni a kisebbségi törvény elfogadásának halasztgatását, Markó Béla kijelentette: jelenleg az EU-csatlakozás és a kedvező áprilisi országjelentés a legfontosabb célkitűzés.

(Háromszék/Transindex.ro)

Egységes fellépést javasol a Vajdasági Párt

A Vajdasági Párt összefogást sürget az óbecsei polgármester-választás példáján okulva. Ismert: a választás második fordulójába két radikális szervezet, a szélsőséges nacionalista Szerb Radikális Párt és Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő valamivel mérsékeltebb nacionalista pártjának jelöltjei jutottak be.
A Vajdasági Párt szerint meg kell húzni a vészharangot – mint tegnapi sajtótájékoztatójukon elhangzott: fenti eredmény annak következménye, hogy nem volt meg a kellő egység azok között, akik tartományi szinten hatalmon vannak. Ratimir Svirèeviæ, a párt elnökségi tagja szerint a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jelöltje azért szorult a harmadik helyre, mert a magyar pártok körében is eluralkodott a szerb szindróma, tehát képtelenek összefogni, és háttérbe szorítani az egyéni nézeteltéréseket és érdekeket. Hozzáfűzte: a lakosság nemzeti összetétele mindenképpen megkövetelné, hogy a második fordulóba egy magyar párt képviselője is bejusson, és közös fellépéssel a legtöbb szavazatot szerezhették volna meg. A VMSZ önállóan indult, tehát nem volt hajlandó sem a többi magyar párttal, sem más demokratikus párttal közös jelöltet állítani, és ennek következményeként nem jutottak be a második fordulóba – hangoztatta a politikus, aki szerint az óbecsei, palánkai és egyéb példák arra utalnak, hogy csak közös erővel lehet útját állni a radikalizmusnak. Ezért a Vajdasági Párt a jövőbeni együttes fellépést javasolja – mondta a párt tisztségviselője, hangsúlyozván, az óbecsei eredmények nem csupán a demokratikus beállítottságú pártokra nézve, de a vajdasági autonómia eszméjének szempontjából is lesújtóak.

(Magyar Szó Online)

Új üzemeltető, emelkedő árak

A komáromi Selye János Egyetem (SJE) Sirály Diákotthonának új üzemeltetője a megnövekedett energiaárak miatt két-, sőt háromszorosára emelte januárban a diákok saját tulajdonában lévő fogyasztók (tévékészülék, számítógép, hűtőszekrény és mikrohullámú sütő) használati díját. Az Intri Kft. egyben kilátásba helyezte a szállási díj március végi emelését is. A hallgatói önkormányzat (HÖK) kifogásolta, hogy sem az egyetem, sem az Intri Kft. részéről hivatalosan senki nem tájékoztatta őket a tervezett változásokról. Pontosabban 2005 novemberében az egyetem vezetősége megmutatta a HÖK képviselőinek az új üzemeltetővel kötendő szerződéstervezetet, amellyel szemben a HÖK kifejtette kifogásait. A HÖK azonban további tájékoztatást nem kapott az ügyben. Állásfoglalásukban figyelmeztettek arra is, hogy a Sirály lakói 2005 szeptemberében nem a magáncéggel, hanem az akkori üzemeltetővel, azaz az egyetemmel kötöttek szerződést, ami 2006. június 30-ig van érvényben.
A HÖK állásfoglalása szerint az elektromos készülékek használati díjszabása a profitszerzési szándékot tükrözi. Ugyancsak aggályosnak tartják, hogy a magyar állami támogatásból milliókért felújított ingatlan üzemeltetési jogát most egy ismeretlen magáncégre ruházták át.

A múlt héten több megbeszélést folytatott a HÖK, az Intri Kft. és a SJE vezetése, amelynek eredménye egy közös közlemény megfogalmazása lett. Ebben többek közt az áll, hogy a Sirály Diákotthon lakói és az Intri nem állnak közvetlen jogviszonyban, a kollégisták a SJE-vel kötöttek bentlakásos szerződést, míg az Intri úgyszintén az egyetemmel kötött üzemeltetési szerződést. Az Intri nem termelhet nyereséget a kollégisták befizetéseiből, a hallgatók által befizetendő különféle díjakat köteles a kollégium működtetésébe, fejlesztésébe visszaforgatni. A lakók által használt saját fogyasztókért fizetendő díjak mértékét felülvizsgálják, és február folyamán újratárgyalják. Addig az Intri által megszabott árak maradnak érvényben. A hallgatók egyébként indokolatlan áremelésektől tartanak. Tudomásuk szerint a kollégium eddig nyereségesen működött, ám az Intri képviselői ennek ellenkezőjét állítják.

Az egyetem egyébként a várostól korábban megvásárolt egy területet, itt építenének egy új diákszállót, az eredeti elképzelések szerint pályázati pénzekből és állami támogatásból. Közben rájöttek: a szükséges százmillió korona előteremtése évekig eltarthat, ezért úgy döntöttek, befektetőt keresnek a kollégium megépítésére. Ez a befektető az Intri Kft lett – a cég azt szabta feltételül, hogy 25 évig üzemeltethesse mind a Sirályt, mind a majdani kollégiumot. A jutányos áron megvásárolt telek egyelőre az egyetemé marad. Ha mégis eladnák a befektetőnek, csak annyit kérnének érte, mint amennyiért a várostól megvásárolták – jelentette ki az intézmény rektora.

(Új Szó Online)

Többségi nem a NATO-ra

Az Ukrajna-2000 alapítvány szociológiai felmérése szerint az ukrán állampolgárok 44,8 százaléka nemmel szavazna a NATO-csatlakozással kapcsolatos népi referendumra. Igennel mindössze 28,3 százaléka szavazna. Nem voksolna a lakosság 10,3 százaléka, 16,4 százaléknak pedig nehézséget okozott a válaszadás. A megkérdezettek 42 százaléka egyébként rossznak minősítette az ukrán–orosz viszonyt, mindössze 9,6 százalék gondolta úgy, hogy a két ország közötti kapcsolatban nincs probléma, ugyanakkor instabilnak minősítette a válaszadók 29,4 százaléka.

(Podrobnosztyi/Kárpátinfo)