Készülnek a tervek a magyar-horvát gázvezetékekről

Budapestnek és Zágrábnak is kiemelten fontos a két ország gázhálózatának összekapacsolása – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Paul Lendvai a Die Welt-ben a „Szabó-ügy” kapcsán a magyar kommunista titkosszolgálatok feldolgozatlan múltján elmélkedik. A sorozatos húsbotrányok miatt a vegetárinus étkezés korszakát jósolja a vendéglátásban a Süddeutsche Zeitung.

2006. 02. 01. 9:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Budapest és Zágráb azon terveiről számol be, melyek segítségével kevésbé függenének az orosz gáztól. A Plinacro horvát vezetéküzemeltető társaság és a MOL budapesti találkozóján közös munkacsoportokat alakítottak, melyeket a konkrét tervek kidolgozásával bíztak meg. A két gázhálózat összekapcsolását a zágrábi és a budapesti vezetés is elsődleges célnak tekinti.

A legkecsegtetőbbnek két vezeték megépítését tartják: az első, a 81 kilométeres horvát szakasz a bosnyák határon fekvő Slavonski Brodot kötné össze Donji Miholjac-cal és várhatóan 35 millió euróba kerülne. Majd Dravszerdahelyen (!) 8Drávaszerdahely – szerk.) lépne be Baranyába és Batan (!) (Báta – szerk.) keresztül a közép-magyarországi Szankig húzódna. Ez a szakasz 215 kilométeres lenne és 100 millió euróba kerülne. A vezetékek éves kapacitását 1,5 milliárd köbméteresre tervezik.

Horvátország emellett be kíván kapcsolódni a Nabucco vezetékhálózatba is – írja a lap. A 3300 kilométer hosszú 4 milliárd euróba kerülő gázvezeték feladat lenne az ázsiai gáz Európába hozatala. Egy második munkacsoport egy, az Adria partjára tervezett folyékony gáz terminál megépítésével foglalkozik, ahol lehetővé válna az Algériából érkező tartályhajók kirakodása.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung egy másik cikkében a bevándorlók integrációjának lehetőségeiről ír. A német irodalomtörténetről írott összefoglaló művében a germanista Heinz Schlaffer hívta fel a figyelmet, hogy természetesnek számít, ha német egyetemisták, akik sinológiát, vagy romanisztikát tanulnak, a kínai, vagy francia kultúra iránti szeretetükkel indokolják pályaválasztásukat. Germanisztikát tanuló diákok számára egy ilyen érzelmi vallomás szóba sem jöhet. Már az iskolában is megtanítják nekik: olyan, hogy német, nincs, mert az nem egyéb, mint egy klisé. S ha mégis lenne német, akkor az nem jó dolog, hanem valami elkésett, elmaradott, szolgalelkű és történelmi bűnökkel teli.

Ennek következtében átformálódik az irodalmi kánon is: egy különleges klasszikusokat felmutatni képes kultúra öndicséretéből a német önvád dokumentációjává. A német reformvita ugyanezt a képet nyújtja. Abban a pillanatban, ha a németek úgy érzik, valamit változtatniuk kell – iskolarendszerüket, munkaerőpiacukat, bevándorlási politikájukat, vagy egyetemeiket – nem a saját a hagyományaikban találják meg a keresett modellt, hanem mindig külföldön. Olyannak lenni, amilyenek mások – hangzik a kategorikus felhívás Németországban.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapban Paul Lendvai Időzített bombán ülünk címmű írásában a „Szabó-ügy” apropóján elmélkedik a magyarországi kommunista titkosszolgálatok feldolgozatlan múltján. Az írás szinte szó szerint megegyezik a Lendvainak a Standardban a január 19-i sajtószemlében már ismertetett cikkével.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali német napilap a müncheni vadhúspiacról tudósít, amelyen káoszt okozott a passaui nagykereskedelmi cég lebukása. A lap szerint a húsbotrányok azt sejtetik, ha minden így megy tovább, akkor a vendéglátásban egyre nagyobb szerepet kap a vegetariánus étkezés. Addig azonban a legfontosabb müncheni éttermek megelégednek azzal, hogy hangsúlyozzák, alig vásároltak szarvast, nyulat, vagy vaddisznót a Berger GmbH-tól. Ez azonban így aligha lehet igaz, hiszen a Berger nemcsak az egyik legnagyobb vadhús nagykereskedő cég volt, hanem a legnagyobb kereskedelmi hálózatok legfontosabb beszállítója is. Münchenben az éttermeket ellátó vállalatok, mint a Hamberger, Niederreuther, vagy a Siegner Fleisch alig két héttel ezelőtt még számos Berger terméket tartottak, ezeket időközben a hatóságok lefoglalták.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin arról számol be, hogy több száz esetben módosították az amerikai kongresszus számítógépeiről a Wikipedia internetes-enciklopédia angol változatát. „Szorgos segítők” megszépítették egyes képviselőik életrajzait, míg másokéhoz gyalázkodó bejegyzéseket rögzítettek.
Marty Meehan képviselő irodavezetője, Matt Vogel elismerte, gyakornokokat szerződtetett azért, hogy főnökének Wikipedia-életrajzát átdolgoztassa. Például a képviselő egykor kijelentette, a politikusoknak nem kell feltétlenül ragaszkodnia posztjukhoz, ezért ő is nyolc év után távozni fog a kongresszusból. Ez 1992-ben történt, Meehan azóta is tagja a képviselőháznak. Ezt a szószegést azonban kitörölték a Wikipedia életrajzából. Egy másik kiradírozott tény Meehans hatalmas kampányköltségvetését érinti, az olvasókat meg kívánták attól kímélni, hogy szembesüljenek a képviselő 4,8 millió dolláros kasszájával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.