Nagybecskerek: törölték a magyar nevet a tábláról
Alig két hétig maradt érintetlenül a többnyelvű helységnévtábla Nagybecskereken. A Magyar Szó napilap tegnapi felvételéből – mely a város Újvidék felőli kijáratánál készült – egyértelmű, hogy a magyar felirat, pontosabban a város magyar neve nem nyerte el valakinek vagy valakiknek a tetszését, mivel azt feketével áthúzta.
Hangya István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) nagybecskereki tagozatának elnöke szerint az elkövetők feltehetően fiatalok lehettek. Ugyanakkor emlékeztetett a város napján történt incidensre, amikor az ünnepség egyik szónoka sértő szavakkal illette a magyarságot. Szerinte éppen az ilyen esetek szőnyeg alá söprése bátorít fel másokat és okozza a még nagyobb bajt.
Tegnap közleményben reagált a helyi önkormányzat: felhívta a rendőrség figyelmét arra, hogy sor kerülhet még hasonló esetekre (a város kijáratainál ugyanilyen táblák állnak), ami megbolygathatja a nemzetek közötti jó viszonyt. A városrendezési igazgatóságot pedig utasították, hogy a legrövidebb időn belül állítsa vissza a tábla eredeti állapotát, vagy pedig cserélje le újjal.
(Magyar Szó Online)
Lesz-e magyar zászló a szabadkai városházán?
Elhalasztották a szabadkai községi képviselő-testület csütörtökre tervezett és nagy érdeklődéssel várt ülését, melyen a tanácsnokoknak egyebek között az ügyrendi szabályzat módosítását kellett volna megszavazniuk. Az egyik módosítási javaslatot László Gyula, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) tanácsnoka terjesztette be: eszerint az ügyrendi szabályzat magába foglalná, hogy a szabadkai városháza épületére a szerb zászló mellé a magyar zászló is felkerüljön.
Aközségi képviselő-testület elnöklője a halasztást technikai okokkal indokolta. Szerinte három napirendi pont esetében a szerb szövegben mulasztások észlelhetők. Emiatt a szabadkai tanácsnokok csak március 3-án ülnek össze.
(VajdaságMa)
Okirathamisítással vádol a BKB
Két pert is indít a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellen, amelyet eljárásbeli hibákkal és okirathamisítással vádol – közölte csütörtökön Kovács Lehel, a BKB alelnöke. A BBTE-n a magyar karok és a Bolyai Egyetem létrehozásáért küzdő BKB alelnöke a Szabadság című napilapot egy szerdai megbeszélésről tájékoztatta, amelyen megvitatták az egyetem szenátusi döntését követően kialakult helyzetet. (Ismert: a BBTE legfontosabb döntéshozó testülete közvetett módon elutasította az egyetem magyar oktatóinak 83 százaléka által kért három önálló magyar kar létrehozását.)
A BKB az első – polgári – perben a szenátusi ülés előkészítésében és a gyűlés lebonyolításában történt állítólagos eljárási hibákért tesz majd feljelentést. Mint az alelnök rámutatott: a szenátus nem minden magyar tagja kapott idejében meghívót a hét elején megtartott ülésre. Ráadásul tudomásuk szerint a döntést előre meghozták, hiszen egy nappal a szenátus ülése előtt az intézmény hivatalos tájékoztatójában szerepelt már a rektorátus határozatjavaslata.
A második per a büntetőjog kategóriájába esik, mivel a BKB okirat-hamisítással vádolja az egyetem vezetőségét. Kovács emlékeztetett, hogy az intézmény vezetősége a szenátusi voksolást követően több országos napilapban megjelentette az elfogadott határozatot. Ugyanakkor egy olyan rövidebb szöveg is napvilágot látott, fizetett hirdetésként, amely szerint a magyar karok létrehozásának kérdését a szenátus elutasította, hiszen sem tanszékeket, sem karokat nem hozhatnak létre etnikai alapon. Kovács szerint a reklámban mindezt szenátusi határozatként tüntették fel, noha az egyetem legfőbb döntéshozó szerve elé ilyen dokumentum soha nem került. A határozatnak iktatószáma sem volt.
A BKB továbbra is fenntartja az egyetem adminisztrációjának bojkottálására vonatkozó javaslatot. Terveik szerint március 2-án, a BBTE magyar oktatóinak közgyűlésén kérik majd a jelenlegi magyar tagozatvezetés visszahívását – ha ez megtörténik, akkor nem neveznek majd ki helyettük senkit. Minderről azonban a végső döntést a szóban forgó gyűlésen az egyetem közel 220 oktatója hozza majd meg.
(Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilap)
MPSZ: diszkrimináció éri a magyar diákokat
Hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a magyar és más kisebbségi diákok Romániában, mert nem idegen-, hanem anyanyelvként oktatják számukra a román nyelvet – állítja a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete. Hasonló ügyben tavaly decemberben fordult a román diszkriminációellenes tanácshoz 22 közéleti személyiség.
Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke elmondta: miután a decemberi beadványra még nem érkezett válasz, ezért számos lakossági bejelentés alapján az MPSZ ismételten kéri a panasz kivizsgálását. – Ha a kormány azt akarja, hogy helyesen sajátítsák el a román nyelvet a magyarok, akkor valóban idegennyelvként kellene azt tanítani az iskolákban – fejtette ki Gazda. A sepsiszéki elnök súlyos diszkriminációnak tartja, hogy a magyar gyermekek a képességi vizsgán és az érettségin a román gyerekekkel hasonló elbírálásban részesülnek.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke elmondta: az ügy kivizsgálását a decemberi bejelentés alapján megindították. Egyelőre ott tartanak, hogy véleményt kértek több intézménytől és személyiségtől, és várják ezek válaszát. Asztalos hangsúlyozta: tudatában van a kérdés súlyosságának, éppen ezért szeretné, ha a tanács a lehető legszélesebb körből szerzett véleményezések alapján hozná meg a döntését. Szerinte a kérdést nem ilyen módon kellene megközelíteni. – A román többség számára sértő lehet, hogy a kisebbségiek idegennyelvként tanulják az állam hivatalos nyelvét, a másik szempont viszont valóban az, hogy a kisebbségeknek érdekük megfelelően megtanulni románul – fogalmazta meg személyes véleményét a kérdésről. Asztalos reméli, hogy egy hónapon belül sikerül döntést hozni az ügyben – ez elsősorban ajánlást jelent majd, nem pedig szankciót. Hozzátette: az oktatási tárcánál egy munkacsoport dolgozik a tanügyi törvény módosításán, így az ajánlást a szakminisztérium és a parlament elé terjesztik majd.
(Krónika/Erdély.ma)
Pozsonyban folytatódó budapesti kiállítás
Magyarországi Mária címmel nyílt kiállítás Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Galéria Stúr téri épületében, a volt Esterházy-palotában. A rendezvény folytatása a Habsburg Mária, Mohács özvegye címmel 2005. szeptember 30. és 2006. január 9. között Budapesten bemutatott kiállításnak, amelynek helyszíne a Hadtörténeti Múzeum volt, apropója pedig a királyné születésének 500. évfordulója.
A Hadtörténeti Múzeum kiállítása elsősorban a művelődéstörténeti aspektusokra helyezte a hangsúlyt, a pozsonyi viszont a művészettörténetiekre. Árnyaltabb képet kap Habsburg Máriáról és koráról az, aki látta a budapesti rendezvényt is, hisz a két különböző koncepciónak megfelelően a bemutatott anyag nem teljesen azonos. De vigasztalásul azoknak, akik nem jutottak el a Hadtörténeti Múzeumba: a két kiállítás külön-külön is egységes egészet alkot, így tehát nem lesz hiányérzete annak, aki csak a pozsonyit láthatja – a Szlovák Nemzeti Galéria termeiben is ritka kincsekben gyönyörködhet. A csaknem kilencven bemutatott műtárgy egyharmada szlovákiai gyűjteményekből származik, a többi magyarországi, cseh, német és osztrák múzeumokból.
(Új Szó Online)
origo.hu
Élvezze ki a hétvégét, a jövő héten már kánikula lesz!
