Kisebbségi törvény: kitolták a határidőt
A kisebbségi törvénytervezetről szóló jelentés elkészítésével megbízott három romániai parlamenti szakbizottság még egy hónapig dolgozhat közös jelentésén. A jogi, a tanügyi és az emberjogi bizottságnak február 15-ig kellett volna elfogadnia a jelentés szövegét. A határidő meghosszabbítását a jogi bizottság kérte, és a képviselőház vezető testülete jóvá is hagyta. A három szakbizottság így minden kedden szakaszonként vitatja meg a kisebbségi törvénytervezet szövegét. Tegnap csak a címet és az első szakaszt sikerült elfogadni, változatlan formában. A második szakaszt, amely a romániai kisebbségeket államalkotó tényezőként határozza meg, elhalasztották, mert a kormánypártiak és az ellenzék nem tudott megegyezni egy mindkét fél által elfogadott szövegváltozatban. Az ellenzék olyan passzusokat szeretett volna beiktatni, mint például „a kisebbségek hűségesek az általuk lakott szuverén és független nemzetállamhoz„.
(Szabadság/Transidex.ro)
Az erdélyi tévéért licitálnak
A Magyar Televízió és a Duna Televízió egymást túllicitálva ígér együttműködést az Erdélyi Magyar Televízió elindításáért felelős, marosvásárhelyi székhelyű Janovics Jenő Alapítványnak. Konkrétumokat egyelőre csak az MTV hét végi felajánlása tartalmaz. Eszerint az erdélyi tévé – míg önálló frekvenciához nem jut – napi egyórás sávot kapna az m2-n, magyarországi idő szerint este hat és hét óra között (a főműsoridő hétkor kezdődik), romániai idő szerint egy órával később. A sáv később két-három órává is bővülhetne, és ingyen járna az erdélyi adásnak. Az MTV azt reméli, ezáltal az m2 több romániai kábeltévé műsorkínálatába is bekerülne. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke a bejelentésre válaszul azt közölte: „egyfajta szeretetteljes logisztikai partnerséget ajánlok, nem csupán egy ablakot” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak. A Duna Televízió szintén egyórás, ingyenes műsoridőt ajánl, de nem fizetne honoráriumot az adás készítőinek.
Az MTV szerint a műsorokat abból a 300 millió forintból készítenék, amelyet a Janovics Jenő Alapítvány (JJA) pályázott meg még a Medgyessy-kormány idején. Az MTV számításai szerint a pénz a legfontosabb berendezések megvásárlására, és másfél évnyi működtetésre elég lenne elég. Cselényi szerint ha az MTV-s ötlet megvalósulna, a 300 millió „visszafolyna” Pestre, vagyis a tévéelnök szavaival az m2 „lenyúlná” a pénzt. Csép Sándor, a JJA-kuratórium tagja ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az alapítvány az összegből mobil stúdiót, azaz három darab kamerát, vezérlőpultot és járműveket vásárolna indulásként, és a berendezéseket Romániában használnák. Csép Sándor azt is közölte, tudomása szerint a 300 millióból 75 millió van a JJA bankszámláján. – Úgy gondolom, Medgyessy Péter kötelezettségvállalása áthárul a következő magyar kormányra, mert a tévé teljes beindításához körülbelül egymilliárd forint kéne – tette hozzá.
Gáspárik Attila, a román Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke „szánalmasnak” minősítette, hogy a két magyar közszolgálati tévé egymást licitálja túl. Az alelnök elkésettnek tartja a műsorsáv-felajánlást, mert – mint mondta – tizenvalahány év alatt lett volna alkalom ilyesmire. Felhívta a figyelmet a felhívásból adódó konfliktushelyzetekre is – például, hogy a Felvidéken még magyar nyelvű rádióadó sem működhet, Kárpátalján és a Vajdaságban pedig nagyon rossz a magyar média helyzete, és az erdélyiek állnak legjobban – hogy vennék hát ők a jogot a sávhoz? Hozzátette: a felvetés a két adó közt is konfliktust okoz.
(Transindex.ro)
Autonómiáról tanácskoznak
Február 25-én Bácsfeketehegyen tartják meg a Civil Mozgalom által szervezett tanácskozást, amelynek célja a közös délvidéki magyar autonómia-koncepció kidolgozása. A szervezők a pártokén kívül a civil szféra képviselőire is számítanak. (Így többek közt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom címére is küldtek meghívót.) A tanácskozáson a pártok képviselői 20-20 percben elmondják az autonómiával kapcsolatos elképzeléseiket, majd egyeztetésre, kerekasztal-beszélgetésre kerül sor. A civil szféra képviselői megfigyelői státusban lesznek jelen, de kérdéseikkel, észrevételeikkel hozzájárulhatnak a tanácskozás sikeréhez. A cél az, hogy a tanácskozás résztvevői kinevezzék azt a szakértői bizottságot, amely az összejövetelt követő néhány hét alatt kidolgozhatná a közös dokumentumot.
(VajdaságMa)
A radikálisok szerint a CIA ellenőrzése alatt állnak a vármegyések
Közleményben cáfolja a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) azokat a vádakat, amelyek a Politika című belgrádi napilap hétfői számában jelentek meg. A Szerb Radikális Párt képviselőcsoportjának elnöke – aki egyben a szerbiai parlament nemzetbiztonsági bizottságát is vezeti – a lap hasábjain kijelentette: információi vannak arról, miszerint a HVIM a CIA ellenőrzése alatt álló, egy magyar nyugalmazott katonatiszt által vezetett félkatonai szervezet, amely kiképzőtáborokat működtet.
„A Szerb Radikális Párt vezetői által velünk kapcsolatban elhangzott vádak legalább olyan képtelenségek, mint az úgynevezett szerbiai demokratikus erők, illetve a hozzájuk köthető sajtótermékek által egy héten át harsogott hazugság, miszerint a HVIM együttműködik a Szerb Radikális Párttal. A történtek tanulsága számunkra csupán az, hogy a szerbiai és vajdasági pártok – mivel megsemmisíteni eddig nem tudtak minket – rossz lelkiismeretük által vezérelve egy olyan ifjúsági szervezetet kívánnak hétről-hétre a legképtelenebb vádakkal befeketíteni, amelynek – velük szemben – semmi köze nem volt és nem is lehetett a kilencvenes évek vérzivataros, sötét időszakához. Már csak azért sem, mert a HVIM 2001-ben alakult” – írja közleményében a HVIM elnöksége.
(VajdaságMa)
Pozsony és Kassa a legveszélyesebb
Pozsony és Kassa a legveszélyesebb városok közé tartozik Szlovákiában; Kassa II., illetve Pozsony II. kerületében történt tavaly a legtöbb bűncselekmény. Farago Csaba, Pozsony II. kerületi rendőrkapitánya szerint a jelentősen több bűncselekményhez a kerület nagysága is hozzájárul. – Az, hogy kerületünkből egyre több autót lopnak el, elsősorban a repülőtér közelében kiépített bevásárlóközpontoknak tulajdonítható. Másrészt az emberek is rendkívül felelőtlenek, hiszen gyakran értékes tárgyaikat az autóban hagyják, ezeket pedig könnyű ellopni – magyarázta Farago, aki kiemelte azt is: épp ebből a kerületből van a legjobb esélye az elkövetőknek a menekülésre, a fővárost innen lehet a leggyorsabban elhagyni. – Sajnos, az idei eredmények sem kedvezőbbek, hiszen januárban 582 bűncselekményt jegyeztünk, ami a tavalyihoz képest csaknem százzal több – mondta a kapitány, aki szerint a helyzeten egyértelműen csak a több járőr és rendőr segítene, ám erre egyelőre nincs keret.
Az elmúlt év statisztikai adatai alapján az ország legbiztonságosabb városa Rozsnyó, hiszen 2005-ben itt csak átlagosan három bűncselekményt követtek el naponta. A rendőrség szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy több visszaeső bűnözőt sikerült letartóztatni.
(Új Szó Online)
origo.hu
Megszólalt a rendőrség a halálra gázolt kétéves kislány ügyében
