Postabank: fideszes szálak? – Stumpf: A közölt levél hamis

A Népszabadság tegnap egy Stumpf Istvánnak tulajdonított levélre hivatkozva arról számolt be, hogy a volt kancelláriaminiszter 2000-ben leállította a Postabank konszolidációjának vizsgálatát. Stumpf hamisítványnak nevezte a dokumentumot és perek megindítását helyezte kilátásba. Az ügy azért is érdekes, mert Keller László egykori közpénzügyi államtitkár feljelentése nyomán a rendőrség a pénzintézet feltőkésítése ügyében bűncselekmény hiányában 2005-ben lezárta a nyomozást. • Az MSZP vizsgálóbizottságot kezdeményez

Soha semmilyen alkalommal a négy év során nem avatkoztam be a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tevékenységébe, a levél hamisítvány – fogalmazott tegnap Stumpf István, miután a Népszabadság nyilvánosságra hozott egy olyan dokumentumot, amely szerint a volt kancelláriaminiszter 2000-ben leállította a Postabank konszolidációja kapcsán indított Kehi-vizsgálatot. A kormányhoz közel álló lap úgy fogalmazott: „a Kehi egykori jelentéséből – vélhetően ez az, ami a napokban megjelent az interneten – és a nyilvános cégadatokból hat év elteltével annyi mindenesetre sejthető: a visszaélések felderítésére kezdeményezett »mélységi« vizsgálatokat azért állították le és a jelentést azért titkosították 20 évre, mert azok a Fideszhez közel álló személyek érintettségét mutatták ki”.

Stumpf István kijelentette: Sepsey Tamással, a Kehi volt elnökével együtt azt vizsgálják, milyen jogi elégtételt vesznek a Népszabadságon. – A sajtó-helyreigazítási per a minimum, de kártérítési pert is fontolgatunk, mert a cikk a jó hírnevet sérti – fogalmazott. Leszögezte, miután a kancelláriaminiszternek nincs utasításadási joga a Kehi vezetőjének, „nehezen” tudja elképzelni, hogy ilyen tartalmú levelet bármikor is elé tettek volna. Véleménye szerint ezért nem is véletlen, hogy a lapban kitakarták az iktatószámot. – Azt javaslom, hogy ellenőrizzék le a Miniszterelnöki Hivatal 2000. december 14-i iktatását és a Kehi a környéki iktatását, hogy találnak-e erre vonatkozóan levelet – jegyezte meg. Stumpf azt is sérelmezte, hogy a Népszabadság nem kereste meg a cikk megjelenése előtt. Hangsúlyozta, 2003-ban is akkor került elő ez a téma, amikor valamilyen új szakaszba ért a vádemelési eljárás Princz Gábor ügyében, így most a választási kampányban lehet, hogy hasonló a helyzet, és „szintén el akarják terelni a figyelmet valamiről”.

Mint ismert, a Postabank előző ciklusban történt konszolidációját az Állami Számvevőszék is vizsgálta és törvényesnek találta. Keller László egykori közpénzügyi államtitkár azonban a pénzintézetnek juttatott tőkeinjekció kapcsán is feljelentést tett. A Belügyminisztérium felügyelete alatt működő rendőrség azonban tavaly februárban bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást.

A Népszabadság tegnapi cikkében dokumentumokra hivatkozva közölte, „kiderül például, miként jutott Földi László egykori hírszerző tiszt – az Orbán-kormány idején számos állami megbízást kapott – a Defend Kft.-hez mindössze 2,5 millió forint előleg kifizetése után. Egy olyan céghez, amely 1999-től 2002 végéig összesen csaknem 17 milliárd forint bevételt termelt.” A lap azt nem említette meg, hogy a Defend – Földi László kisebbségi tulajdonszerzése ellenére – mindvégig állami többségi tulajdonban volt.

Az iratokból a Népszabadság szerint az is kiderül, hogy miként szerzett meg egy, a Fidesz egykori kampányfőnökének, Wermer Andrásnak a cégügyeit intéző ügyvéd az egykori Postabank-vagyonból 1,7 milliárd forint értékű cégeket alig tízmillió forintért azon a PB Workout Kft.-n keresztül, amelynek feladata a hitelintézet vagyonelemeinek értékesítésével az állami konszolidáció költségeinek mérséklése lett volna.

A napilap a cikk illusztrálásához a Postabank egykori balatonfüredi üdülőjét használta, amelyet annak idején állítólag félmillió forintért adtak el. A hotelt az Imola cégcsoport működteti, amely azonban korántsem nevezhető Fidesz közelinek. A cégcsoport korábban és mostanában is inkább szocialista vezetésű önkormányzatoktól kap megbízást.

Pichler Ferenc, a PM kabinetfőnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: az előző kormány idején, a Kehinél készült jelentés titkos, így nem tudják, hogy azonos-e az interneten megjelent 55 oldalas dokumentummal.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke tegnap kijelentette: a Postabank konszolidációja szabályosan történt, nem volt túlkonszolidálás.

A Postabank feltőkésítése egyébként azért vált szükségessé, mert a pénzintézet stabil működése a kétes kihelyezések miatt megingott. Emlékezetes például, hogy a Princz Gábor vezette bank hamis közraktárjegyeket befogadva több mint 12 millió dolláros akkreditívet nyitott az MSZP-hez közel álló Nádor Rt. számára. De a pénzintézetnek ugyancsak kára származott az úgynevezett a spanyol ingatlanüzletből, amikor is 5 millió dollár hitelt nyújtott egy 300 ezer dollárt érő spanyolországi legelőre.