Magyarverés: tizenöt év börtön hat szerbnek
Összesen tizenöt év börtönbüntetésre ítélt hat szerb nemzetiségű fiatalt pénteken az újvidéki kerületi bíróság, mert brutálisan összevertek és megaláztak, törvénytelenül fogva tartottak és megzsaroltak egy újvidéki magyar fiatalt. A törvényszék egy 29 éves futaki fiatalemberre mondta ki a legsúlyosabb büntetést, öt év börtönt, a legenyhébb ítélet 16 hónapos szabadságvesztés.
A bűncselekmény 2004 szeptemberében történt, a vádlottak „rendkívül kegyetlen módon, gyilkossággal fenyegetőzve túszul ejtették és fogva tartották az áldozatot, hogy pénzt csikarjanak ki belőle”. A magyar fiatalt egy karambol után ejtették rabul az elítéltek, és azt követelték tőle, hogy fizesse meg a kárt, jóllehet nem ő okozta a balesetet. A túszt a Duna partjára vitték, összeverték, és azzal fenyegetőztek, hogy megölik. Az ítélet szerint ezután levetkőztették, ruháját a Dunába dobták, és arra kényszerítették, hogy menjen be ő is a folyóba, az egyik elítélt pedig egy csónakból megpróbálta vízbe fojtani. Miután az áldozat megígérte, hogy három napon belül kifizeti a kért összeget, otthagyták a Dunában. A félholtra vert fiatalember ki tudta vonszolni magát a partra, rendőrök találtak rá. A vádlottak közül ketten a bűncselekmény elkövetése óta előzetes letartóztatásban voltak, a többiek szabadlábon védekezhettek.
(Magyar Szó Online)
Több mint nyolcezer vajdasági kárpótlási igény
Mintegy nyolcezer vajdasági igénylésre lehet majd számítani a magyar parlament által február 13-án elfogadott új kárpótlási törvénnyel kapcsolatban. A kihirdetés előtt álló jogszabály ismételten lehetővé teszi a kárpótlási kérelmek benyújtását mindazoknak, akiknek a második világháborúban megölték szülőjét, testvérét, házastársát vagy gyermekét, illetve azoknak, akik munkaszolgálaton voltak. – A kilenc évvel ezelőtti törvényben megszabott határidőig sok érintett nem tudta okmányokkal bizonyítani igénye jogosságát, de ezután Oroszországban a levéltárak újból megnyíltak, a levéltári anyagok hozzáférhetővé, kutathatóvá váltak, így ezt egyre többen meg tudják tenni – jelentette ki Bozóki Antal újvidéki ügyvéd, hozzátéve: a kárpótlási igényeket személyesen vagy felhatalmazott közvetítő által lehet benyújtani – utóbbi egyesület nem lehet.
A különböző egyesületek azonban segíthetnek az adatok begyűjtésében. Ezt teszi a belgrádi székhelyű Második Világháborús Áldozatok Közössége egyesület is, melynek titkára elmondta: adatbáziskuk szerint a kártérítés mintegy 8500 embert érint. – Nekünk körülbelül ennyi emberhez van megfelelő dokumentációnk, így mindenképpen segíthetünk a kártérítés igénylőin. Vagyoni kárpótlási ügyben kérelem nem nyújtható be, mivel a vagyoni kárt Magyarország a háború után megtérítette Jugoszláviának. A fogságba kerülteket azonban nem kártalanította, sem azokat, akik munkatáborokban voltak, és azoknak a hozzátartozóit sem, akik a munkatáborban vagy politikai okokból életüket vesztették – jelentette ki Dragan Novovics.
Magyarországnak a párizsi békeszerződés értelmében meg kellett térítenie a környező országokban okozott háborús károk egy részét. Ez az összeg 300 millió dollár volt, ebből Jugoszlávia és Csehszlovákia összesen 100 millió dollárt kapott, Jugoszlávia 70 milliót, Csehszlovákia pedig 30 milliót. Magyarország ezt az összeget áruban térítette meg. Németország is kifizetett Jugoszláviának egymillió márkát a háborúban elesett személyek után. 950 000 elesett személyt jegyeztek, de Jugoszlávia, melynek jogutódja a jelenlegi Szerbia és Montenegró, kártérítést kapott Olaszországtól és Bulgáriától is. Ugyanakkor a mai napig a kárvallottakat vagy hozzátartozóikat az állam nem kártalanította, pontosabban csupán a polgárok egy része kapott kártérítést. – Van ide vonatkozó törvényünk, melyet 1955-ben hoztak meg, majd 1974-ben megerősítettek, csak nem alkalmazták teljes mértékben – mondta Dragan Novovics. – Csak a harcosokat kártalanították, a civil lakosságot nem. Az új törvény jelenleg parlamenti eljárásban van. E szerint kártalanítani kell majd minden civil áldozatot – tette hozzá.
(Magyar Szó Online)
Óbecse: váltás a képviselő-testületben is
Az óbecsei képviselő-testület tegnapi ülésén felmentette tisztségéből Páll Sándort, a testület VMDK-s (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége) elnökét és helyettesét, a radikális párti Nemanja Lamot. Az új elnök Szabó Endre (G17 Plusz), helyettese a demokrata párti Tamara Travica lett. A vezetők leváltását, illetve a testület összehívását korábban 19 tanácsnok kezdeményezte. Az ülésen a 36 tanácsnoktól a radikálisok hat képviselője nem jelent meg. Az elnök leváltására vonatkozó titkos szavazást egy technikai hiba miatt (az urnát a szavazásra elrendelt 10 perc előtt kivitette a teremből az elnök irányításával tevékenykedő szavazást lebonyolító bizottság) meg kellett ismételni. Páll Sándor leváltására a jelenlévő 30 tanácsnok közül 25 szavazott, és csak öten ellenezték.
Napirend előtt Páll Sándor értesítette a jelenlévőket, hogy az idevonatkozó kormánydöntés értelmében kitűzik a községháza homlokzatára a Magyar Nemzeti Tanács által meghatározott és az illetékes hazai szerv által is elfogadott magyar nemzeti zászlót, amely a Szerbiában élő magyar nemzetiség lobogója. Páll megjegyzése szerint kilenc ilyen zászlót szándékoztak készíttetni, de a községnek egyelőre nincs pénze ilyesmire.
(Magyar Szó Online)
Erdélyi tévé és Nap-Kelte?
Május elsejétől indulhatna az MTV 2-es csatornáján az egyórás erdélyi tévé, amely a Magyar Televízió 17 évnyi archívumát is használhatná.– jelentette ki a Transidexnek Dobos Menyhért, a közszolgálati televízió közéleti igazgatója. A határon túli műsorokért felelő vezető becslése szerint az m2-nek évi 50-60 millió forintos költséget jelentene a napi egy órás erdélyi adások műholdra lövése és sugárzása. Ezen felül a királyi televízió a szakemberképzésbe is beszállna. – Önzetlen felajánlásról van szó, nem akarunk „lenyúlni” egy forintot sem – hangsúlyozta a Transindexnek a közéleti igazgató, utalva a Duna Televízió elnöke, Cselényi László nyilatkozatára, aki szerint az MTV szándéka az, hogy bezsebelje az erdélyi tévének kiutalt pénzeket. Mint ismereres, a Duna elnöke, miután megtudta az MTV felajánlását, megpróbált rálicitálni az MTV-ajánlatra: ő is egyórás műsoridőt ajánlott fel, „egy szeretetteljes logisztikai partnerség” keretében. Erre reagálva Dobos ezt mondta: mi nem akarunk versenyezni senkivel. A Transindex felvetésére, hogy elképzelhető-e egy olyan szerkezet, amelynek keretében a Duna és az m2 is sugározna napi egy-egy óra erdélyi magyar tévét, Dobos kifejtette: ezt a variánst nem vette eddig számításba a televízió vezetősége, de szerinte a társbérlet nem túl szerencsés.
Az MTV egyelőre az erdélyi magyar televízió beindításával megbízott szervezettől, a Janovics Jenő Alapítványtól (JJA) várja a reagálást február 10-i ajánlatukra. Az MTV delegáltjai ekkor tárgyaltak Markó Béla RMDSZ-elnökkel (aki a JJA egyik alapító tagja). Gáspárik Attila, a román audiovizuális tanács alelnöke (aki Markóhoz hasonlóan szintén az alapítvány alapító tagja) szerint előbb a tévé 24 órás adását kell megcsinálniuk, utána lehet máson is gondolkodni. Gáspáriknak aggályai vannak az MTV-s terv megvalósíthatóságát illetően: szerinte a tévé nem ruházhatja át a műsorkészítési felelősséget másra. Csermák Zoltán, a Magyar Televízió PR-vezetője szerint van megoldás erre a helyzetre: a Nap-Kelte műsora hasonlóan készül, és van egy kontroll, amely felügyeli az adást. Ez az erdélyi adások esetében is hasonlóan működne: lenne egy ember, aki felügyelne arra, hogy a műsor megfeleljen a magyarországi médiatörvénynek. Csermák hozzátette: sok nyitott kérdésre lehetne megoldást találni tárgyalásainkon, amit el kéne lassan kezdeni. A Janovics Jenő Alpítvány elnökét, Nagy Zsoltot a Transindexnek nem sikerült elérnie, hogy megtudja, mikor tárgyalja meg az intézmény az MTV ajánlatát.
(Transindex.ro)
Romániában bővít a Magyar Telekom leányvállalata
EUfonika márkanév alatt mostantól új, kedvező árú telefonszolgáltatást kínál romániai ügyfeleknek a sepsiszentgyörgyi Combridge, a Magyar Telekom leányvállalata.
Csenteri Levente vezérigazgató elmondta: a Combridge néhány hónappal ezelőtt olyan összekapcsolási szerződést írt alá a hagyományos vezetékes távközlési szolgáltatóval, a Romtelecommal, amelynek értelmében a Romtelecom hálózatát használva jut el a Combridge szolgáltatása az ügyfelekhez.A Combridge (amely a Magyar Telecom száz százalékos tulajdonában van) négy éve van jelen a romániai piacon. Eddig tevékenysége nemzetközi nagykereskedelmi adatátviteli és Internet-szolgáltatásokra korlátozódott. Ilyen értelemben most minőségi változást jelent az új lakossági szolgáltatás. A vezérigazgató közölte, hogy jelen pillanatban e téren nincs országos méretű versenytársa a Combridge-nek Romániában. Az új szolgáltatás révén a vállalat a hazai piac 15-40 százalékát reméli megszerezni.
(Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilap)
origo.hu
Bécsben elszabadult az LMBTQ őrület - videó
