A hit az egyik legerősebb védőfaktor

Hétévente megkétszereződik a munkahelyi stressztől erősen szenvedők száma Magyarországon. Az ilyen légkörben élők gyakrabban betegszenek meg. A kutatók szerint a vallásos emberek könnyebben birkóznak meg a nehezebb élethelyzetekkel, mint nem hívő társaik, és 42 százalékkal kevesebb időt töltenek táppénzen.

Hétévente megkétszereződik a munkahelyi stressztől erősen szenvedők száma Magyarországon – állítják a Semmelweis Egyetem kutatói napokban megjelent tanulmánykötetükben. A rossz munkahelyi légkör egyre általánosabb Magyarországon, s ma már minden második munkavállalót komoly és gyakran szükségtelen stresszhatások érnek. Az ilyen légkörben élők gyakrabban betegszenek meg, s látszólag minden ok nélkül romlik a teljesítményük, később pedig a munkahelyi konfliktusokat szív- és érrendszeri betegségekre „váltják„. Feszültségmenedzselő technikaként gyakori a dohányzás és a mértéktelen evés – és persze a magas vérnyomás. Miközben sokan azt hiszik, hogy megfélemlítéssel az embereket kordában lehet tartani, a valóságban ez csak kárt okoz. Az adatok szerint a főnöki dicséret, a jutalmazás hiánya nagyobb arányban növeli a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát, mint az elbocsátástól való félelem.

A kutatók szerint a nők sokkal érzékenyebbek, és gyakrabban is betegszenek meg a munkahelyi stressz miatt. A gyermekeket pedig leginkább a szüleik válása viseli meg. A kutatók 15 és 19 éves fiatalokon vizsgálták, hogy a szülők szétköltözése, illetve együttélése hogyan hat testi és lelki egészségükre. A fiúkat kevésbé, a lányokat jobban megviselte a szétköltözés. A családban élőkhöz viszonyítva a külön lakó szülők lánygyerekeinél gyakoribb az öngyilkossági kísérlet, közülük többen dohányoznak, drogoznak és rosszabb az iskolai teljesítményük. A fiúk depresszióval, a lányok tanulmányi eredményük romlásával reagálnak a válásra. Az egyszülős családban élő kamaszok kevésbé számítanak a szüleikre, főként az apjukra.

Az, hogy később ki hogyan boldogul, mindenekelőtt az illető kulturális hátterén múlik. Egyebek mellett azon, ki hogyan használja az anyanyelvét. A kutatók szerint az anyanyelvet helyesen használók kreatívak, küzdőképesek, gyorsabb észjárásúak, így jobb életminőségre számíthatnak, mint azok, akik hátrányos társadalmi és nyelvi környezetből érkeznek.

A tanulmánykötetből az is kiderül, hogy a testi-lelki egészségért vívott küzdelemben a vallás, a hit az egyik legerősebb védőfaktor. A vallásukat gyakorlók kevesebbet dohányoznak, toleránsabbak és könnyebben birkóznak meg a nehezebb élethelyzetekkel, mint nem hívő társaik. Az országos átlaghoz képest a vallásosak 42 százalékkal kevesebb időt töltenek táppénzen. Az ima a leghatékonyabb, a nehéz helyzetek újraértékelését és a konfliktus megoldását segítő faktor. A kutatók szerint a vallásosság legszorosabban az életkorral függ össze. A nem hívők aránya a 35 évnél fiatalabbak között 10 százalékkal magasabb, mint a 65 év felettiek körében. A magasabb jövedelműek között viszont kevesebb a vallásos ember, mint a szegényebbek között.

(Népszabadság)