Alkotmánybírósághoz fordult Sólyom László köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a kormány, illetve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök állami kitüntetésekre, valamint Kossuth- és Széchenyi-díjak adományozására vonatkozó előterjesztése miatt – tudatta közleményében a Köztársasági Elnöki Hivatal.
Az államfő a határozat aláírása előtt áttekintette a kitüntetésre javasoltak listáját és a kitüntetések indokolását. Sólyom László szerint a kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése – az alkotmány értékrendje alapján – nem támogatható – olvasható a közleményben.
A köztársasági elnök kísérletett tett arra, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök módosítsa előterjesztését, ám ez nem vezetett eredményre. A közlemény hozzáteszi: az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban a kinevezési és felmentési előterjesztésekkel kapcsolatban szűkre szabta az államfő mérlegelési lehetőségét. Ezek a határozatok azonban nem foglalkoztak a kitüntetésre vonatkozó köztársasági elnöki hatáskörrel. Sólyom László szerint ezért nyitott kérdés, hogy a kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök saját meggyőződése alapján az alkotmány értékrendjét, és tagadhatja meg adott esetben a kitüntetés adományozását.
Mivel a kérdésben csak az Alkotmánybíróság hozhat mindenkire kötelező határozatot, Sólyom László ma alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult a testülethez.
Az államfő ennek ellenére a március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést – fenntartásai mellett – aláírta.
Beadványában Sólyom László hangsúlyozza: nem egyértelmű, hogy milyen tartalmi, az érintett személy kiválasztására vonatakozó indokok alapján tagadhatja meg az államfő az ilyen határozat aláírását. A köztársasági elnök álláspontja szerint a kitüntetés adományozásához jellegét tekintve közel áll az egyéni kegyelem gyakorlása. Ezért indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság e két hatáskörrel együtt foglalkozzon. Sólyom László beadványa kitér rá: a két jogkör gyakorlása során a köztársasági elnök aktusához ellenjegyzés szükséges, e nélkül a kitüntetés adományozása, illetve a kegyelem gyakorlása (illetve annak elutasítása a miniszter előterjesztése alapján) nem érvényes. Alappal tehető fel azonban, hogy az ellenjegyzéshez kötés ezekben az esetekben sem jelenti azt, hogy a köztársasági elnök automatikusan köteles lenne eleget tenni az előterjesztésnek – olvasható a beadványban.
Megítélése szerint a végrehajtó hatalom előterjesztéséhez való ilyen mértékű kötöttség ellentétes lenne az Alkotmánybíróság eddigi alkotmányértelmezéseinek logikájával is, amely még az államszervezet működését közvetlenül érintő kinevezési ügyekben is hagyott bizonyos korlátozott mozgásteret a köztársasági elnök döntése számára. Álláspontja szerint ezen hatáskörök esetében a nemzet egysége és az alkotmány alapvető értékrendje lehet az a szempontrendszer, amelyet a köztársasági elnöknek az előterjesztések elbírálásakor mérlegelni kell.
A kitüntetésre jelöltekről a szakmai és civil szervezetek egyetértésével döntött az állami kitüntetéseket odaítélő bizottság. A kormány meggyőződése, hogy a listán szereplők érdemesek az elismerésre – jelentette ki a Magyar Rádiónak Batiz András kormányszóvivő.
Mint mondta, Sólyom László jelzett kifogásokat néhány emberrel kapcsolatban, de szakmai tartalmi, vagy alkotmányos aggályt nem vetett fel. A kormány ennek ellenére megvizsgálta a kéréseit, de mindegyik esetben az volt a véleménye, hogy ebben nemcsak rendkívül szűk a mozgástere, de olyan emberekről van szó, akikkel kapcsolatban igen széles körű szakmai grémium hozott döntést – fogalmazott Batiz, hozzátéve, olyan testületek javasolták őket, amelyek függetlenségéhez és megfontoltságához kétség sem fért.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
