Azokban a ciklusokban, mikor a Magyar Szocialista Párt hatalmon volt, az oktatáspolitika irányítását teljes egészében átengedte a vele egy koalícióban lévő Szabad Demokraták Szövetségének. Az MSZP február 18-án közzétett, „Erős köztársaság, sikeres Magyarország” című választási programjában önálló – az SZDSZ elképzeléseinek gyakran ellentmondó – oktatási elképzelésekkel jelentkezik. Gyurcsány Ferenc február 27-én elhangzott, az „Új Magyarország” című programot bemutató beszédének oktatással foglalkozó része az MSZP választási programjával csak részben egyezik meg, inkább összefüggéseiből kiragadott, konkrét cselekvési tervek halmaza.
Az SZDSZ személyiségközpontú elképzelésével szemben a szocialisták a tudás és a közösség kapcsolatáról beszélnek. Ez a kapcsolat pusztán a haszonelvűségen alapul, azaz ami hasznos az egyénnek, az hasznos a közösségnek is, ezért a közösségnek kötelessége, hogy biztosítsa a tagjai számára a tudás megszerzésének optimális körülményeit.
A szocialisták programkészítői manapság hitet tesznek a kisiskolák, azaz a kistelepüléseken működő iskolák megőrzése mellett – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly augusztusban még arról beszélt, „Muszáj az embereknek, pedagógusoknak, igazgatóknak a szülőkkel, a lakossággal megbeszélni, hogy mi a fontosabb: fenntartani egy picike iskolát összevont osztályokkal, amelyben a gyerekek nagy eséllyel nem kapnak kellően versenyképes tudást, vagy közösen erőfeszítést tenni és csinálni jó iskolát, egyet a hat faluban. Ezt ott helyben meg kell beszélni. Ez egy nehéz döntés” –, szemben a szabad demokraták racionalizáló, kistérségi társulásokat előnyben részesítő törekvésével. A gondolatot, hogy minden településen működjön óvoda, a kisebbik kormánypárt ugyancsak elutasítja.
Amiben megegyeznek a kormányoldali programok és vélemények az az iskolák infrastrukturális fejlesztése. Azzal a problémával azonban, hogy az iskolák fenntartóinak eddig sem elsősorban az egyszeri fejlesztésekkel, hanem az iskolák fenntartási költségeivel (bérek, közüzemi díjak stb.) voltak és vannak problémáik, egyik kormánypárt programja sem foglalkozik. Gyurcsány Ferenc kijelenti, hogy elérik, hogy minden kistérségben legalább egy tanuszoda legyen, azonban az anyagi gondokkal küzdő kistelepülések nem képesek fenntartani ilyen létesítményeket.
A minőségbiztosítási rendszer, azaz a valós pedagógiai teljesítmény mérésének bevezetése az oktatásban a Fidesz-kormány idején kezdődött el, azonban az SZDSZ, mint burkolt központosítási törekvést, elvetette. Most, választási programjában a nagyobbik kormánypárt felveti ennek szükségességét.
A felsőoktatással kapcsolatban jelentős ellentmondások tapasztalhatóak az MSZP programjában. A munkaerőpiac gyakorlati igényeivel kapcsolatban kijelentik, hogy a tantervek folyamatos szerkezeti és tartalmi fejlesztést igényelnek. Ha ez azt jelenti, hogy a párt kívánja meghatározni az oktatás tartalmát, akkor ez ellentmond az egyetemi autonómia elvének és az antidemokratikus, pártállami időket idézi. Az oktatással foglalkozó fejezet címe „a tehetség sikere”, azonban a tehetségről, a tehetséggondozásról egy szó sem esik, sokkal inkább arról a „sikerről”, hogy soha ennyien még nem tanultak a felsőoktatásban, miközben köztudott, hogy soha ekkora még nem volt a diplomás állástalanok száma. A szocialisták által is megszavazott, március elsején életbe lépett felsőoktatási törvény számos kérdésben nincs összhangban választási programjukkal. Például az, hogy a hallgatók képviselői nem kaptak helyet az egyetemeket irányító testületekben, nem felel meg a működést az összes szereplő bevonásával elképzelő – a szocialisták programjában is szereplő – demokratikus elvnek.
A mostani kormánypártok oktatási programjai között nem elhanyagolható disszonancia tapasztalható, ami kétségessé teszi egy esetleges győzelem esetén, hogy egyszerre mind a két program teljesülhessen.
origo.hu
Köllő Babett is beszállt a Jennifer Lopez őrületbe
