Boris Johnson: Akár most is lehetne telepíteni nem harci feladatokra nyugati katonákat Ukrajnába

A volt brit miniszterelnök szerint nem kell megvárni a tűzszünetet nyugati katonák ukrajnai telepítésével. Boris Johnson elképzelése szerint ezeknek az alakulatoknak nem harci feladatai lennének, ukrajnai telepítésük jelzésértékű lenne Vlagyimir Putyin orosz elnök számára.

Boris Johnson Fotó: HENRIK MONTGOMERY Forrás: TT NEWS AGENCY

A londoni védelmi minisztérium nem sokkal későbbi tájékoztatása szerint a brit alakulat az ukrajnai rendezés biztosítására készen álló országok koalíciója által tervezett új nemzetközi alakulat (Multinational Force for Ukraine, MNFU) részeként tevékenykedne Ukrajnában békemegállapodás esetén.

"Why not do it now? There's no logical reason that I can see why we shouldn't send some peaceful ground forces there to show our support"

Former Prime Minister Boris Johnson, tells Laura Kuenssberg the UK should now send troops to Ukraine to ‘flip a switch’ in Putin’s head pic.twitter.com/fF0SexLgIc

— BBC Politics (@BBCPolitics) February 21, 2026

Boris Johnson – aki 2019 júliusától 2022 szeptemberéig töltötte be a miniszterelnöki tisztséget – a szombaton előzetesen ismertetett BBC-interjúban kijelentette: ha megvannak a tervek a nyugati katonák ukrajnai telepítésére arra az időszakra, amikor „Putyin kegyeskedik tűzszünetet hirdetni”, akkor már most is meg lehetne ezt tenni.

A volt kormányfő szerint ugyanis így jelezni lehetne Oroszországnak, hogy csakis Ukrajna döntésén múlik a szövetségesek fegyveres erőinek telepítése. Johnson szerint ha ez csak a tűzszüneti megállapodás elérése után történik meg, azzal a nyugati szövetségesek Putyinnak engednék át a kezdeményezés lehetőségét.

Hozzátette: nem lát logikus okot arra, hogy miért ne lehetne már most békés célú, nem harci feladatokkal megbízott katonai alakulatokat Ukrajnába küldeni a szabad, független Ukrajna támogatásának kifejezéseként.

Ez politikai kérdés, amely arról szól, hogy Ukrajna szabad ország vagy sem. „Ha Ukrajna Oroszország csatlósa, akkor Putyin dönt arról, hogy ki léphet be az országba, ha viszont nem az, akkor ez az ukránok döntésén múlik” – fogalmazott a volt brit miniszterelnök.

Boris Johnson tragédiának nevezte, hogy a Nyugat nem lépett fel Putyinnal szemben, amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet. Hozzátette: véleménye szerint az orosz elnököt az is felbátorította, hogy a Nyugat nem tett büntetőintézkedéseket, amikor a nemrégiben elűzött egykori szíriai diktátor, Bassár el-Aszad vegyi fegyvereket vetett be a szíriai polgárháborúban. Johnson szerint valószínűleg szintén bátorítólag hatott Putyinra, amikor az amerikai erők menekülésszerűen távoztak Afganisztánból.

A volt konzervatív párti brit kormányfő kijelentette: ha a Nyugat a vég nélküli maszatolás helyett a kezdetektől egyértelműen és egyszerűen kifejezésre juttatta volna álláspontját Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban, akkor elkerülhető lett volna az orosz invázió. „Folyamatosan mondogattuk az ukránoknak, hogy csatlakozhatnak a NATO-hoz és elindulhatnak a Nyugat felé vezető úton, de ezeket az ígéreteket soha nem teljesítettük” – mondta Boris Johnson a BBC-interjúban.

Hozzátette: megítélése szerint az Ukrajnával kapcsolatos nyugati politika bizonytalansága most is érvényesül, és emiatt Putyin még mindig nem hiszi el, hogy a nyugati szövetségesek mindent felülíró stratégiai célkitűzése a szabad, független, európai Ukrajna, és amíg erről az orosz elnök nincs meggyőződve, addig nem fog leállni.

Borítókép: Boris Johnson (Fotó: AFP)