Magyar Bálint oktatási miniszter a Parlament épületében rendezett szakmai konferencián hangsúlyozta: az Intézményi kiválóság programja keretében, 2007 szeptemberétől kiemelt normatívát kaphatnak 4, illetve 6 évre a legjobb felsőoktatási intézmények.
A tárca vezetője a változtatások közül kiemelte a főiskolák és egyetemek finanszírozásának átalakítását, a gazdasági tanácsok felállítását, a diákok jogainak bővítését, valamint a magántőke bevonásával megvalósuló beruházásokat.
Kiss Péter kancelláriaminiszter a tanácskozáson elmondta: Magyarország fejlesztési programjában külön szerepet kell biztosítani a felsőoktatási intézményeknek.
46 új rektort neveznek ki
A ma életbelépő változások egyik fontos eleme – persze a kétciklusú képzés, az ún. „bolognai rendszer” bevezetése mellett –, hogy a felsőoktatási intézményeket a rektor mellett két testület irányítja majd: a döntéshozó szenátus, és a véleményező gazdasági tanács. Az eredeti törvény szerint az intézményekben irányító testületek álltak volna fel, erősebb jogosítványokkal, de ez a változat az Alkotmánybíróság előtt elbukott.
A gazdasági tanácsok megalakulása nem volt egyszerű, ezek 7-9 tagúak, az intézmény nagyságától függően, és két, illetőleg három tagot delegál a kormányzat, a miniszter – ismertette Mang Béla, az OM helyettes államtitkára. A testületnek hivatalból tagja kell, hogy legyen a rektor és a gazdasági főigazgató. A többi tagot az intézmény delegálja. A gazdasági tanács egyik tagja a hallgatókat képviseli, de nem lehet olyan személy, akinek hallgatói jogviszonya van az intézménnyel. Klinghammer István, a rektori konferencia eddigi elnöke az InfoRádiónak úgy fogalmazott: a puding próbája az evés lesz. A rektori konferencia egyébként jelenlegi tagságával tegnap megtartotta utolsó ülését. Az új törvény rendelkezései nyomán ugyanis ma a főiskolák főigazgatói is megkapják rektori kinevezésüket a parlamentben. A rektorok száma pedig 26-ról 72-re nő – mondta Mang.
Megtartotta alakuló ülését az új Magyar Rektori Konferencia
Megtartotta alakuló ülését a mától hatályos új felsőoktatási törvénnyel létrehozott Magyar Rektori Konferencia. A testület elnökévé Molnár Károlyt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorát választották, míg társelnöke a Rudas Imre, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora lett. Az új rektori konferencia nem jogutódja a korábbi testületnek.
HÖOK kifogások az Alkotmánybíróság előtt
Az eredetileg elfogadotthoz képest módosított törvénnyel sem ért egyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖOK), ezért az Alkotmánybírósághoz fordult. Úgy vélik az új felsőoktatási törvény, az alaptörvénybe ütközően rendelkezik a Gazdasági Tanácsok, a tanulmányaikat a régi rendszerben kezdő hallgatók, és a mesterképzés keretszámai tekintetében.
A HÖOK kifogásolja, hogy az egyetemeken felállítandó Gazdasági Tanácsoknak (GT) csak akkor lehet tagja valaki, ha felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az alapképzésben résztvevő diákok nem tudnak maguk közül képviselőt delegálni a testületbe.
Problémásnak tartják azt is, hogy az új Felsőoktatási törvény (Ftv.) értelmében, aki az 1993-as Ftv. szerint kezdte meg tanulmányait, annak a régi rend szerint kell befejeznie az egyetemet, ugyanakkor az Átmeneti Rendelkezések című fejezet előírja az intézmények számára egy új Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elfogadását. Ebben többek között rendelkezniük kell a tanulmányaikat régebben megkezdett hallgatókról is. A HÖOK álláspontja szerint, a törvény ezen két pontja ellentmondásban van egymással.
Aggályosnak tartják továbbá, hogy az oktatási miniszter oktatásszervezési feladata lett, hogy pályázat útján meghatározza az államilag támogatott mester, doktori, szakirányú továbbképzésre felvehető hallgatók számát. A törvény ugyanis azt már nem szabályozza, hogy pontosan milyen pályázat alapján kell a tárcavezetőnek meghatározni a keretszámot, ráadásul a szakmai szervezetek – Magyar Akkreditációs Bizottság, Felsőoktatási Tudományos Tanács, Magyar Rektori Konferencia – még véleményezési joggal sem rendelkeznek a kérdésben.
Kifogásolja a HÖOK azt is, hogy a következő három évben a mesterképzésre felvehető hallgatók számát a kormány mérlegelés alapján állapítja meg, a felsőoktatásban államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók összlétszáma alapján. A törvény ugyanis itt sem rögzíti, hogy pontosan mit mérlegelhet a kabinet, ahogy azt sem, mi a viszony az alapképzés, és a mesterképzés között.
(InfoRádió, nethirlap.hu, edupress.hu, mno.hu)
origo.hu
Sorsfordító pillanatok, így mentették meg a kisbabát
