Hitelből fenntartott ország

Az elmúlt négy évben folyamatosan nőtt, ma már a GDP hatvan százalékát is meghaladja hazánk adósságállománya, amely ez év elejére elérte a 13 ezer milliárd forintot, négy év alatt mintegy 4 ezer milliárddal nőtt tehát. Ez év elején annak ellenére 377 milliárddal több lett az adósság, hogy a Ferihegy privatizációjából befolyt pénz nagy részét – állítólag – adósságtörlesztésre fordította a kormány. A hitelek egy jelentős része az éppen aktuális szociális kiadásokra megy el.

Ez év eleje óta harmadik nemzetközi kötvénykibocsátását hirdette meg a kormány, tovább növelve az ország amúgy sem kicsi eladósodását.

Mint ismert, januárban 1 milliárd euró értékben – 10,5 éves futamidejű – kötvényt bocsátottunk ki – az Államadósság Kezelő Központ megfogalmazása szerint – általános finanszírozási célokra. Március elején az eredetileg 25 milliárd yen értékű szamurájkötvényt – a jelentős kereslet miatt – végül 50 millliárd yenre emelték. A hírek szerint a napokban az Államadósság Kezelő Központ mandátumot adott egy tízéves, 500 millió font értékű kötvény kibocsátásának megszervezésére is.

Friss hír, hogy a főváros is tovább növeli adósságát, ezúttal első forinthitelét készül felvenni. Várhatóan hétfőn dönt a fővárosi közgyűlés a 25 milliárd forintos hitel felvételéről, a szerződés aláírásáról. Budapest eddig csak devizahiteleket vett föl. Összesen öt bank nyújtott be pályázatot, közülük egy technikai okok miatt visszalépett. Budapestnek egyébként a Moody's és a Standard and Poor's hitelminősítő a magyar állammal azonos besorolást adott. Két fokozattal, a szuverén magyar adóskockázati osztályzat szintjére minősítette fel a Budapestre külön nyilvántartott adósbesorolást pénteken az amerikai Moody's Investors Service. A cég egyébként a múlt hónapban az addigi stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta, a költségvetés helyzetére hivatkozva. Emiatt a Budapestnek most megadott, javított osztályzat kilátása is negatív, a felminősítés ellenére.

Ferihegy „eladása” ellenére jelentősen nőtt az adósság

2002 óta egyre gyorsabb ütemben nő az ország eladósodása. A bruttó adósságállományunk 2006 januárjára elérte a 13 121,9 milliárd forintot, annak ellenére is, hogy decemberben jentős összeget fordítottak – legalábbis a kormány közlése szerint – adósságcsökkentésre. Ismert, a Ferihegy bérbeadásából befolyó összeg nagy részét,400 milliárdot fordítottak e célra (ehhez képest 2005 decemberéhez képest egy hónap alatt 377 milliárddal nőtt az adósságunk).

A 2002-ben, a kormányváltás évében még csupán 9 224,2 milliárdnyi bruttó adósságot nem egészen négy év alatt mintegy 4 ezer milliárddal sikerült tehát növelnie a kormánynak. Ennél is riasztóbb, hogy míg 2001-ben (az Orbán-kormány utolsó teljes pénzügyi évében) a GDP 51,5 százalékát tette ki az adósság, mára ez 61,5 százalékra nőtt. A jegybank kimutatása szerint az ország nettó külföldi adóssága közel megduplázódott: a GDP 14,4 százalékáról 28,5 százalékra emelkedett. Változatlan költségvetési hiány esetén az MNB kimutatása értelmében 2008-ra az államadósság a GDP 70, a külföldi adósság pedig 37 százaléka közelébe érhet.

A valódi „hozomány”: 2,5 ezer milliárd GDP a Fidesz javára

„Nem találunk a magyar gazdaságban az adók, árak, bérek, az adójövedelmek centralizációja, az államadósság összes jövedelemre vetített terhei alapján olyan számot, amelynek alapján ennek a kormánynak a teljesítménye a gazdaságpolitikában ne venné fel a versenyt a korábbi négy évvel ” – mondta Gyurcsány Ferenc az SZDSZ Országos Tanácsának ülésén 2005 nyarán. Ennek némileg ellentmondani látszik az az elemzés, amelyet Mellár Tamás, a KSH volt elnöke jelentetett meg a Magyar Nemzetben.
Az elemzés szerint önmagában nem sokat mond a GDP növekedése, abból érdemes levonni az államadósság növekményét, valamint a privatizációs bevételeket.
1997-es bázishoz képest 2001 végére a GDP 6309,1 milliárd forinttal nőtt, mindeközben az államadósság 2218,3 milliárddal emelkedett, a privatizációs bevétel 279,6 milliárd forintot tett ki, így tehát a GDP „nettó” növekménye 3751,2 milliárd forint volt.

Ugyanezt a számolást elvégezve a 2001-2005 közötti időszakra, azt láthatjuk, hogy bár a GDP 7196,7 milliárddal emelkedett, viszont az adósságállomány 5249, 3 milliárddal nőtt, a privatizációs bevétel megközelítették a 900 milliárdot. Összességében a GDP nettó növekménye 1050 milliárdot tett ki. Ez tekinthető tehát – írja Mellár – az Orbán- és a Medgyessy-Gyurcsány-kormányok valódi hozományának.

Szociális kiadások – hitelből?

Mint azt a miniszterelnök bevallotta egyik parlamenti felszólalásában, a hitelek egy részét a folyó kiadásokra kell fordítani, például a nyugdíjak kifizetésére. „Hogyha olyan szociális és fejlesztési programok mellett döntünk, amelyek több pénzt igényelnek, mint amennyi egyébként rendelkezésünkre áll, akkor ahhoz hitelt veszünk föl.” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Klubrádióban is egy hónappal ezelőtt. A sokat emlegetett autópályáikat is hitelből finanszírozzák, épp most készülnek újabb autópálya-kötvényt kibocsátani.

Szakértők szerint viszont sürgősen meg kellene állítani az eladósodást, mert lassan finanszírozhatatlanná válhat a magyar állam. A magas adósság egyre későbbre tolhatja az euró bevezetésének időpontját is (ennek egyik kritériuma, hogy az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát).

(Forrás: Magyar Nemzet, akk.hu, ksh.hu, p-m.hu, miniszterelnok.hu)