Kemény EU-kritika a gazdasági és szociális tanácstól

Az Egyesült Államok mellett néhány éven belül nemcsak Japán és Kína, de Brazília és India is megelőzheti Európát – hangzott el az Európai Gazdasági és Szociális Tanács mai budapesti ülésén. A tanácskozás zárónyilatkozata szerint a lisszaboni stratégia azért nem valósult meg, mert az EU az érintettek – munkaadók és -vállalók, civilek és polgárok – akaratát nem vette figyelembe.

Kemény, kritikus vita bontakozott ki az Európai Gazdasági és Szociális Tanács mai budapesti ülésén. A jövőkutatók megítélése szerint ugyanis az Egyesült Államok mellett néhány éven belül nemcsak Japán és Kína, de Brazília és India is megelőzheti Európát, sőt, India talán még Kínát és Japánt is. A tanácskozás zárónyilatkozata szerint az Európai Unió azért nem tudott eddig a világ leggyorsabban és tartósan fejlődő gazdaságává lenni, növelni a foglalkoztatást és társadalmi összetartást (a környezet megóvása mellett) – ez a lisszaboni stratégia –, mert nem fordított kellő figyelmet az érintettekre. A civilek, munkaadók és -vállalók, a polgárok akaratának figyelembe vétele és közreműködése nélkül a döntéshozók nem juthatnak eredményre – állapította meg a tanács, mely a tagállamok civil társadalmának véleményét tolmácsolja az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak.

Az elfogadott nyilatkozat kimondja: a növekedés és versenyképesség nem öncél, hanem arra szolgál, hogy több és jobb legyen a munkahely. A társadalmi összetartás és a fenntartható fejlődés nem egyszerűen költség, hanem a munkahelyteremtés motorja. A konferencia végül kimondta: nemcsak a közös, hanem a nemzeti cselekvési tervek végrehajtásának értékelésében is részt kívánnak venni minden tagállamban. Kimondták továbbá, hogy február elseje mostantól a civil társadalom napja lesz Európában.

Demján Sándor, a tanácskozás házigazdája, a Magyar Nemzeti Tanács soros elnöke hangsúlyozta: a lisszaboni stratégia nem hatolt el az állampolgárokig, az intézményekig, nincsenek konkrét, cselekvő programjaik, a nemzeti fejlesztési tervek állandóan változnak, nagy a bürokrácia, a döntésképtelenség. Ebből adódóan Európa ugyanazt az életet éli, mint 2000-ben, csak az a különbség, hogy 2000-hez viszonyítva a gazdasági növekedés egyharmadára lassult – vélte az elnök. Demján Sándor ugyanakkor hangsúlyozta: ha nem lenne Magyarország az unió tagja, akkor már rég csődben lenne, mint ahogy Argentína volt. – A magyar politikai elit – mindegy, hogy jobb- vagy baloldali –, nem csinálta meg a reformokat. Ha Magyarország nem lenne uniós tag, egy euró ma körülbelül 5-600 forintot tenne ki. A tagság a magyar reformok iránti türelmet meg a pénzpiacok türelmét hozta – mondta Demján Sándor.

(radio.hu)